Több hét diplomáciai huzavona után az Európai Unió elfogadta a 18. szankciós csomagot Oroszországgal szemben, amely jelentős mértékben szigorítja az orosz energiaipar elleni korlátozásokat. A csomagot csütörtök este hagyták jóvá, miután Szlovákia visszavonta korábbi vétóját, és Magyarország sem élt újabb ellenvetéssel.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője úgy fogalmazott:
„Ez az eddigi legerősebb csapás, amit a háborús agresszorra mérünk.”
Kallas szerint minden egyes szankció csökkenti Oroszország háborús képességeit, és az EU eltökélt abban, hogy nem enged az Ukrajna melletti elkötelezettségéből.
Mi szerepel az új szankciós csomagban?
Az EU 18. szankciós csomagja több területet is érint, különös tekintettel az orosz energiaszektorra. A legfontosabb intézkedések:
- Csökkentik a G7-ek által meghatározott orosz nyersolaj árplafonját 47,6 dollárra hordónként – tudta meg a Reuters uniós diplomatáktól.
- Szigorítják a szankciók kijátszását lehetővé tevő pénzintézetek elleni fellépést, különösen a harmadik országokon keresztül működő bankok esetében.
- Megtiltják a még fennmaradt gázkereskedelmet az Északi Áramlat vezetékein keresztül – lezárva egy régóta vitatott szürkezónát.
Fico engedett a nyomásnak – jöttek a brüsszeli garanciák
A döntésre azért került sor jelentős késéssel, mert Szlovákia korábban blokkolta a csomag elfogadását. Robert Fico szlovák miniszterelnök álláspontja szerint a szankciók veszélyeztették volna országának energiabiztonságát és gazdasági stabilitását. A vétó visszavonása előtt azonban Brüsszel írásos garanciákat adott arra, hogy:
- „Vészféket” vezetnek be a gázárak drasztikus emelkedése esetén,
- és jogi támogatást biztosítanak, ha a Gazprom kártérítési igénnyel lépne fel a hosszú távú szerződések felmondása miatt.
„Szlovákia elérte, amit lehetett” – fogalmazott Fico, hozzátéve, hogy országának érdekeit sikerült érvényesíteni a kompromisszumos megállapodás révén.
Magyarország nem akadályozta meg a döntést
A szlovák vétó megszűnését követően a figyelem Magyarországra terelődött, amely az elmúlt években rendszeresen akadályozta az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését. Ezúttal azonban a magyar kormány nem blokkolta az új intézkedések elfogadását, és csatlakozott a közös uniós döntéshez.
Ez a fordulat azt jelenti, hogy az EU egységesen lép fel Moszkva ellen, legalábbis ebben a szankciós körben, amely jelentős gazdasági nyomást gyakorol az orosz olaj- és gáziparra – tovább nehezítve a háború finanszírozását.
