Egy orosz Shahed típusú drón február 14-én súlyos károkat okozott a csernobili atomerőmű 2017-ben épült védőszerkezetében, amely az 1986-os nukleáris baleset után épült, hogy elszigetelje a megsemmisült reaktort. Az első mérnöki jelentések szerint a dróncsapás legalább több tízmillió eurós kárt okozott. Az Új Biztonságos Elkülönítő (NSC) szerkezet, amely két Jumbo-repülőgép hosszúságú és 110 méter magas, 15 négyzetméteres lyukat szenvedett a tetején, valamint egy összetett parázsló tüzet váltott ki, amelynek eloltása több mint két hétig tartott.
„Valami 6-7-es erősségű földrengést érzékeltünk, de világosan megértettük, hogy ez nem az volt” – nyilatkozta Szerhij Bokov főmérnök. A támadás radarok számára nem észlelhető magasságban történt. A szarkofág most ismét kitett az időjárás viszontagságainak, ami lehetővé teszi a radioaktív por kijutását és esővíz bejutását, noha az ukrán környezetvédelmi minisztérium szerint a sugárzási háttér továbbra is normális szinten maradt.
Eric Schmieman amerikai mérnök, aki 15 évig dolgozott a projektben, figyelmeztetett: „A javítás mellőzése nem opció”. Szerinte a károk helyreállítása százmillió eurós nagyságrendű költségekkel járhat, és a munkálatok akár éveket is igénybe vehetnek. A sérült szerkezet a korrózióval szemben védtelenné vált, és korábban is ismert volt, hogy a csernobili burkolatot nem lehet átfesteni a rozsda ellen, mint más híres fémszerkezeteket, például az Eiffel-tornyot.
A szarkofág alatt még mindig egy erősen radioaktív lávaszerű tömeg található, amely körülbelül 200 tonna uránból és több ezer tonna egyéb anyagból áll. A sérülés miatt a 100 évre tervezett élettartam kérdésessé vált. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint „egyértelmű, hogy a támadás jelentős károkat okozott”, és noha a nemzetközi alap 25 millió eurós kerettel rendelkezik, ez nem elegendő a hosszú távú kihívások kezelésére.
A Guardian által idézett források megerősítik, hogy a Schmieman által becsült károk reálisak, az ukrán környezetvédelmi minisztérium pedig úgy véli, hogy az orosz agresszió következményeinek elhárításához több nemzetközi támogatásra lesz szükség. Moszkva ugyanakkor tagadja a felelősséget, és az incidenst „kijevi provokációnak” minősítette. Az ukrán ügyészek azonban a drón röppályája alapján úgy vélik, hogy „valószínűleg szándékos csapásról” van szó, amely háborús bűncselekményként értékelhető.
