Márciustól a törvény szerint a kijelölt állami cégek kötelesek munkát adni a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiataloknak 24 éves korukig, és ingyen jogosítványt biztosítanak a munkaerőpiaci esélyek javítására. Ez komoly előrelépés lehet az életükben, de a szabályok nem mindenkit érintenek.
Állami cégeknél kötelező foglalkoztatás
A törvény értelmében az állami, egyházi, önkormányzati vagy magán gyermekvédelmi intézményből kikerülő fiatalok három évig, vagy a 24. életévükig kapnak munkalehetőséget a kijelölt cégeknél. A foglalkoztatás megszűnik, ha a fiatal nem teljesíti az együttműködési kötelezettséget.
A gyámhivatal tájékoztatja az érintetteket, felméri képességeiket, életkörülményeiket, és legfeljebb tíz munkahelyet ajánl. A kijelölt állami munkáltató munkahelyi mentort biztosít, aki segíti a beilleszkedést és a munkafolyamatok elsajátítását.
A kötelező munkát nyújtó cégek között szerepel:
-
MÁV-csoport és a GySEV
-
Posta
-
Magyar Közút és erdőgazdaságok
-
MVM és Paksi Atomerőmű
-
Szerencsejáték Zrt.
-
HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
-
KÉZMŰ, ERFO, FŐKEFE, ATOMIX Kft.
-
Nemzeti Sportügynökség Zrt.
-
NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ingyenes jogosítvány
A másik, március 1-től érvényes rendelet ingyenes jogosítványt biztosít az intézetből kikerülő fiataloknak a „B”, „C” és „CE” kategóriákban, valamint a C2 gépjárművezetői képesítéshez. A támogatás 25 éves korig érvényes, és az intézmény előlegezi meg a vizsgák és adminisztráció költségeit, amit szeptember 1. után térít vissza az állam.
Kik maradnak ki a rendszerből?
A rendeletek nem vonatkoznak a javítóintézetből kikerülő fiatalokra, sem az utógondozói ellátásban lévőkre. Ez azt jelzi, hogy a kormány a büntetésvégrehajtási intézményekből kikerülő fiatalok társadalmi visszailleszkedését nem támogatja ugyanúgy, mint a gyermekvédelmi rendszerből érkező fiatalokét.
Ez a szabályozás összesen 4722 fiatalt érint, a következő öt évben 3,48 milliárd forintot fordítanak rá, a járművezetői engedély megszerzését segítő támogatásra pedig a rendelet 700 millió forintot különített el.
