Lázár János építési és közlekedési minisztert hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága, ahol többek között a vasúti közlekedés jelenlegi helyzete és jövőbeli tervei kerültek napirendre. A miniszter elmondta, hogy a magyar vasúti pályák mintegy 50%-án sebességkorlátozás van érvényben, ami szerinte jól mutatja a fejlesztés sürgető szükségességét - számolt be róla a Telex. „A személyforgalomban használt körülbelül 6600 kilométer vasúti pályából mintegy 3300 kilométeren, vagyis körülbelül a vonalak 50 százalékán van érvényben sebességkorlátozás".
A költségvetési prioritásokkal kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy a közlekedési fejlesztések között az autópályák előnyt élveznek a vasúttal szemben. „Az a társadalmi igény, hogy utakat építsen a kormány, a kötött pálya fejlesztése csak ezután következik a prioritási rendben.” A tervek szerint a következő tíz évben 4000 milliárd forintot fordítanak vasútfejlesztésre, ami jóval kevesebb, mint a közutakra szánt 15 700 milliárd forint.
Lázár ugyanakkor bejelentette, hogy új vonatok vásárlása 2026 előtt nem várható, mivel a járműbeszerzést a 2025-ös költségvetés sem tartalmazza. Hozzátette, hogy a kormány inkább a már meglévő pályák felújítására összpontosít. Lehetséges megoldásként említette a használt járművek beszerzését vagy bérlését. Emellett felvetette annak lehetőségét is, hogy a magyar vasúti járműgyártás újjáélesztését is mérlegelni kellene, mivel a következő években jelentős összegeket terveznek járműbeszerzésre költeni.
A HÉV-járműpark fejlesztése is szóba került, amelyre a kormány az Európai Uniótól kapott forrásokat szeretné felhasználni. A tervek szerint 2029-re megújulhatnak a ráckevei, a csepeli és a szentendrei HÉV-vonalak, míg a gödöllői és csömöri vonalak felújítását 2030-ra tervezik befejezni. A fejlesztés részeként 54 új HÉV-szerelvény beszerzése szerepel a napirenden, az ezzel kapcsolatos közbeszerzési tendert év végéig kiírják.
Lázár a meghallgatáson beszélt a vármegyebérlet és az országbérlet bevezetéséről is, amivel az ingázók költségeit kívánták csökkenteni. Ugyanakkor elmondta, hogy az árbevételek nem csökkentek, mivel az olcsóbb jegyek iránt nőtt a kereslet.
A miniszter arra is kitért, hogy fokozatosan kivezetik a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások rendszerét, mivel ezek sok esetben társadalmi és politikai hátrányokkal jártak. Példaként említette a Fidesz gyengébb választási eredményeit a Balaton-parti településeken, amit részben ezeknek a beruházásoknak tulajdonított.
A meghallgatáson Lázár szót ejtett a kormány gazdaságirányítási struktúrájában bekövetkező személyi változásokról is, amelyek érinthetik a MÁV finanszírozását. A miniszter úgy fogalmazott: „hogy az új pénzügyminisztertől megkapom-e [a szükséges forrásokat], azt nem tudom”, ezzel ő lett az első kormánytag, aki nyíltan beszélt a gazdaságirányítás átalakításával kapcsolatos változásokról.
