A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a Liberty nem teljesítette a Dunaferr megmentésére tett vállalásait, amelyek között a termelés stabilizálása és felfuttatása is szerepelt. A Liberty 100 napos programot dolgozott ki, amely alapján 2024 februárjától a termelést 0-ról havi 100 ezer tonnára kellett volna felfuttatni, de ez jelentősen elmaradt a célkitűzéstől - írta a Telex.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtett a Dunaferr megmentése érdekében, 70 milliárd forinttal támogatta a folyamatot, beleértve a dolgozók bérének kifizetését és a szén-dioxid kvóták felhasználásának engedélyezését. A Liberty azonban nem tudott előrelépést elérni az acéltermelés zöldítésében, ami további problémát jelentett.

A keddi fejlemények nyomán az NGM sajtótájékoztatót tartott, ahol Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kijelentette, hogy a kormány munkahelymegőrző és átképzési programokkal segíteni fogja a munkavállalókat. Lóga Máté államtitkár is megerősítette, hogy szükség esetén készen állnak a gyors beavatkozásra.

A Liberty Steel közleményében elismerte, hogy a piac hanyatlása és az európai acélipar bizonytalansága miatt nem tudtak új működőtőkét szerezni magyar bankoktól. Ugyanakkor kiemelték, hogy minden dolgozójukat megtartották, és 10%-os bérfejlesztést biztosítottak. A cég folyamatosan egyeztet a magyar kormánnyal a helyzet hosszú távú megoldása érdekében.

Már 2022-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a Dunaferr fizetésképtelen, ami akkor felszámolási eljáráshoz vezetett. Az indiai hátterű Liberty Steel tavaly 20,9 milliárd forintért és 37 milliárd forint környezetvédelmi vállalás mellett megvette a vállalatot, ám a jelek szerint a hosszú távú fenntarthatóság nem valósult meg. Az utolsó kokszolókemencék leállításával pedig úgy tűnik, hogy Magyarországon egyelőre véget érhet az acélgyártás.