A norvég parlament nemrégiben megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy védett folyókon is felépíthessenek vízerőműveket, amennyiben a társadalmi haszon jelentős, és a környezeti következmények elfogadhatóak. A döntés heves vitákat váltott ki a környezetvédők körében, akik szerint ez a lépés veszélyezteti Norvégia érintetlen természetét és vadon élő állatvilágát, különösen a halak életét. A javaslat az árvíz- és földcsuszamlás elleni védekezés javítását célzó intézkedések részeként került előterjesztésre. A törvény támogatói viszont úgy vélik, hogy a kritikusok túlzásokba esnek, és a szigorú környezeti előírások továbbra is érvényben maradnak - elemezte a The Guardian.
A norvég kormány által elfogadott törvénymódosítás értelmében lehetővé válik, hogy a nagyobb vízerőművek, amelyek meghaladják az 1 MW-os kapacitást, védett vízfolyásokon is felépüljenek, amennyiben a projekt társadalmi előnyei számottevőek és a környezeti hatások nem jelentkeznek súlyosan.
Ez a döntés sok kritikát váltott ki a természetvédelmi szervezetek körében, akik attól tartanak, hogy ez a lépés elindítja a "végtelen sorát" azoknak a fejlesztéseknek, amelyek véglegesen tönkretehetik Norvégia természetes vízfolyásait. Truls Gulowsen, a Norvég Természetvédelmi Társaság vezetője arra figyelmeztetett: „Harcolni fogunk minden egyes védett vízfolyásért, minden folyóért, minden vízesésért és minden tóért.” A javaslatot kritizáló környezetvédők szerint a kormány sietett a törvény elfogadásával anélkül, hogy megfelelő nyilvános konzultációra és környezeti hatásvizsgálatra került volna sor.
Norvégia hosszú évek óta híres a vízenergia használatáról, és a világ egyik legzöldebb villamosenergia-hálózata működik az országban. Azonban a szigorú környezetvédelmi intézkedések, amelyek 400 vízfolyást védtek meg a nagy erőművektől, most veszélybe kerültek. A kormány által előterjesztett javaslatot támogatók úgy vélik, hogy a kritikák túlzottak, mivel az új engedélyezési rendszer ugyanúgy szigorú környezeti értékeléshez köti az új vízerőművek építését.
A döntés politikai következményei is jelentősek, mivel a norvég kormány számára kiemelten fontos a megújuló energiaforrások használatának növelése. A javaslat támogatója, a Fornybar Norge, a norvég megújulóenergia-lobbicsoport azt nyilatkozta, hogy a változtatás pozitív hatással lehet a jelentős árvízcsökkentési projektjeire. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a törvény nem ad szabadkártyát a védett vízfolyások szabadon történő fejlesztésére.
Pål Mugaas, a Norske Lakseelver, azaz a Norvég Lazacfolyók szóvivője határozottan elítélte a döntést, kijelentve: „Ez egy szomorú nap a vadlazacok és az összes többi faj számára azokban a folyókban, amelyeknek állandóan védettnek kellett volna lenniük.” A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos viták, különösen a szélturbinákat érintő kérdések, már korábban is megosztották a norvég politikát, de a vízenergiával kapcsolatos új törvénykezési javaslat most még inkább fokozza az ellentéteket.
