409.48 Ft

389.72 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Életmód

2024 lehet a legmelegebb év és az éghajlati válság tovább súlyosbodik

10perc.hu
2024. 12. 10.
2024 lehet a legmelegebb év és az éghajlati válság tovább súlyosbodik

2024 a legmelegebb év lehet, meghaladva az 1,5°C-ot, ami súlyosbítja az éghajlati válságot és növekvő gazdasági károkat okoz.

Hirdetés

2024 lehet az eddigi legmelegebb év a globális hőmérsékleti rekordok szerint, az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) legfrissebb adatai alapján - közölte a The Guardian. Az éves átlaghőmérséklet várhatóan 1,60 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg novemberben a globális hőmérséklet 1,62 Celsius-fokkal emelkedett. Ez az első év, amely átlépi az 1,5 Celsius-fokos határértéket

Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese hangsúlyozta: „Most már szinte teljes bizonyossággal megerősíthetjük, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a feljegyzések szerint, és az első 1,5C feletti naptári év. Ez nem jelenti a párizsi megállapodás megszegését, de azt jelenti, hogy az ambiciózus éghajlati fellépés sürgetőbb, mint valaha.”

A párizsi klímamegállapodás célja a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása, de a hosszú távú cél egyre nehezebben elérhető. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, például hőhullámok, árvizek és viharok, amelyek súlyos gazdasági károkat okoznak világszerte. A 2024-es év különösen heves erdőtüzeket hozott Észak- és Dél-Amerikában, különösen Bolíviában, Kanadában és az Amazonas térségében. 

Mark Parrington, az EU Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálatának vezető kutatója szerint „a 2024-es tüzek némelyikének kiterjedése történelmi szintet ért el, különösen Bolíviában, a Pantanalban és az Amazonas egyes részein.” A tüzek hetekig tartó légszennyezést okoztak, míg a gazdasági károk a Swiss Re biztosítótársaság becslése szerint 320 milliárd dollárra emelkedtek, ami 6%-kal magasabb az előző évek átlagánál.

Az alkalmazkodás és a fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés sürgetőbb, mint valaha, hiszen a bolygót felmelegítő CO2-kibocsátás továbbra is emelkedik. Az éghajlati fellépés nemcsak a károk mérséklése, hanem a hosszú távú fenntarthatóság érdekében is elengedhetetlen, miközben a védekezési intézkedések – például gátak és árvízkapuk – akár tízszer költséghatékonyabbak lehetnek, mint az újjáépítés. Az idei év hőmérsékleti és időjárási extrémitásai újabb figyelmeztetést jelentenek arra, hogy az éghajlati válság kezelése nem tűr halasztást.


További cikkek