A Törökországból származó étel Európában hatalmas népszerűségnek örvend, eladásai éves szinten több mint 3,5 millió eurós bevételt termelnek, különösen Németországban, ahol a napi adagok száma meghaladja a kétmilliót - tette közzé a Dívány.
A kebab hústartalmát azonban nem minden esetben tüntetik fel helyesen az árusítóknál – derült ki a lengyelországi Wrocławi Környezet- és Élettudományi Egyetem tanulmányából. A kutatók 35 kebabhús genetikai elemzését végezték el, és csak 28 százalékuk tartalmazta pontosan azt a húst, amit a vásárlók feltételeztek.
A kutatás szerint gyakran előfordul, hogy drágább húsfajtákat olcsóbbakkal helyettesítenek, mindezt úgy, hogy ezt nem jelzik a vásárlóknak.
„Az állítólagos báránykebabok nagy része például csirke- és/vagy marhahúsból készült, és egyáltalán nem tartalmazott bárányhúst. Három mintában ráadásul sertéshúst is találtak, ami igen aggasztó lehet azok számára, akik vallási vagy kulturális okból kerülik fogyasztását” – áll a Dívány cikkében.
Pozitívumként említik, hogy a csirkés kebabok többsége megfelelő volt, bár egy esetben marhahúst is találtak bennük. Bár a tanulmány lengyelországi és németországi mintákra korlátozódott, hasonló problémák korábban más országokban végzett vizsgálatokban is előkerültek.
Magyarországi vizsgálatok
A Tudatos Vásárlók Egyesülete korábban a budapesti gyrosok foszfáttartalmát vizsgálta. A tíz termékből kettő nem tartalmazott hozzáadott foszfátot, hatban kis mennyiségben volt jelen, míg kettőnél magasabb koncentrációt találtak. Ennek ellenére az adalékanyag szintje még a legrosszabb esetekben is alatta maradt az EU által megengedett határértékeknek.
Fontos kiemelni, hogy a vizsgálatok eredményei főként a gyorsételként kínált, forgónyárson készülő kebabra vonatkoztak. Az autentikus éttermekből származó kebabhúsok gyakran kiváló minőségűek, így az eredmények nem általánosíthatók ezekre az ételekre.
