Bár az emberek költései az alkoholos italokra növekedtek, ennek mértéke elmarad az italok inflációjához képest, így a valós forgalom csökkenést mutat. Ezt az is jelzi, hogy kevesebb ital után fizetik meg a jövedéki adót - tette közzé a Portfolio.
A magyarok 2024 júliusáig tartó 12 hónapban több mint 550 milliárd forintot költöttek alkoholos italokra. Az év végi ünnepek alatt szokásosan több ital fogy, míg január és március között csökken a fogyasztás. A költések mérsékelt növekedése azonban továbbra sem éri el a szeszes italok inflációs rátáját, különösen a 2023-ban tapasztalt áremelkedések idején.
A sörfogyasztás például csökkenő trendet mutat. A Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint elsősorban az importsörök iránti kereslet esett vissza, míg a hazai sörök és a prémium italok iránti érdeklődés növekedett. A NAV adatai alapján a jövedéki adót fizetett sör mennyisége is folyamatosan csökken.
A pálinka forgalma stabilabb képet mutat, de a 2020-ban bevezetett otthoni főzés adómentessége továbbra is hatással van a piaci adatokra. A borok esetében a csendes borok mennyisége változó, de 10-11 millió liter évente, míg a habzóborok mennyisége egyértelműen csökken.
Bár az alkoholtartalmú italok fogyasztása általában csökkenést mutat, a fogyasztói szokások változása és a jövedelmek alakulása is befolyásolhatja a piacot. A KSH adatai szerint a kocsmakultúra visszaszorulása is hozzájárult az italüzletek számának csökkenéséhez. Ennek ellenére Magyarországon továbbra is sokan számítanak nagyivónak, különösen a férfiak körében, akik átlagosan több mint kétszer annyi szeszes italt fogyasztanak, mint a nők.
