Lemondását egy rendkívüli ülésen jelentette be, de az OBT-tagsága megmaradt. A döntés hátterében a bírói függetlenséget érintő aggodalmak és az OBT-ben megosztó reformcsomag áll - számolt be róla a Telex.
Megosztó reformcsomag és bizalmi szavazás
Szabó Péter ellen öt bíró kezdeményezett bizalmi szavazást, miután a kormány javaslatára az OBT elfogadta a bírói bérek emelését célzó, ám komoly szervezeti változásokat is tartalmazó csomagot. A reform értelmében a bírók 70 éves korukig fenntarthatják jogviszonyukat, a kinevezések alsó korhatárát pedig 35 évre emelnék. Emellett nagyobb hangsúlyt kapna a külsős pályázók tapasztalata, és könnyebbé válna a bírók más bíróságokra történő kirendelése.
Szabó Péter egy kiszivárgott belső beszélgetés szerint úgy nyilatkozott, hogy „nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés.” A bírói függetlenségről pedig így fogalmazott: „lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.”
Bírói függetlenség és tiltakozások
A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) és több mint száz bíró, bírósági titkár, valamint fogalmazó nyilatkozott névvel és titulussal az egyezség ellen, amelyet politikai nyomásgyakorlásként és a függetlenség aláásásaként értékeltek. „Az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító bérrendezés nem lehet alku tárgya, nem köthető semmilyen feltételhez” – érveltek a tiltakozók.
Az OBT maga is megosztott volt: a 15 fős testület választott tagjai között egyenlő arányban voltak az egyezség támogatói és ellenzői. A döntést végül Varga Zs. András, a Kúria elnöke hozta meg, aki hivatalból tagja az OBT-nek. Varga Zs. András korábban is a kormányhoz kötődött, és támogatta a négyoldalú megállapodást.
A megállapodás körüli viták
A reformcsomag elfogadása komoly aggodalmakat keltett, mivel az egyes bírók szerint az egyezség titokban és rohamtempóban készült el. Az OBT-tagok és a Magyar Bírói Egyesület csak két nappal a november 20-i ülés előtt kapták meg a tervezetet. A tiltakozók szerint a megállapodás nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy később olyan jogszabályokat vezessen be, amelyek tovább csorbítják a bírói függetlenséget.
Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is elismerte, hogy az egyezségnek nincs jogi ereje, így a kormány szabadon változtathat a feltételeken. A helyzet miatt lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke is, aki több mint húsz éve dolgozott a pályán. „Az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni” – indokolta döntését.
A bírák szerint a megállapodás olyan mértékben gyengíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, amely hosszú távon az egész jogrendszerre kihat. „Az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító bérrendezés nem válhatna politikai alku tárgyává” – hangsúlyozzák a tiltakozók.
