Számos szülő számára kihívás meggyőzni a gyereket, hogy menjen ki a szabadba, fejezze be a házi feladatot vagy jöjjön vacsorázni anélkül, hogy a "csak még egy kicsit" kifogásokkal ne találkoznának. A telefon gyakran vacsoránál is velük van, séta közben pedig rendszeres a közösségi oldalak ellenőrzése – és ez már nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is igaz - írta a Telex és Mindennapi Pszichológia.
Valóban internetfüggőség?
A szülők aggódása jogosnak tűnik, de a szakértők szerint nincs hivatalosan elismert diagnózis, amelyet internet- vagy telefonfüggőségnek hívnának. Létezik azonban a problémás internethasználat, amit először 1995-ben azonosítottak. Bár ez nem számít különálló betegségnek, egyes esetekben a kényszeres viselkedések közé sorolható. Gyakran az emberek az „internetfüggőség” kifejezést használják, hogy kifejezzék az aggodalmukat a túl sok képernyőidővel kapcsolatban.
Hogyan ismerjük fel a túlzott internethasználatot?
Fontos megjegyezni, hogy a mentális zavarok diagnosztikai rendszereiben már megjelenik az online játékfüggőség (Internet Gaming Disorder), amelynek kritériuma, hogy a túlzott játék okozzon káros hatásokat a mindennapi életben. Ha a gyerek elveszíti a kontrollt a játékidő felett, és fontos tevékenységek, mint a tanulás vagy a társas érintkezések háttérbe szorulnak, akkor érdemes odafigyelni.
Lényeges, hogy ne az alapján ítéljünk, mennyi időt tölt a gyerek online, hanem inkább azt figyeljük, milyen az életminősége offline. Ha barátokkal találkozik, jól teljesít az iskolában és sportol is, akkor valószínűleg nincs szó függőségről. Az online térben végzett tevékenységek – üzenetváltás, vásárlás, zenehallgatás, házi feladat készítése – gyakran az életkornak megfelelő tevékenységek, így érdemes elkerülni a felesleges pánikot.
Mentális egészségi hatások
Ha egy gyerek kizárólag videojátékokba vagy online tevékenységekbe menekül, az valamilyen mentális egészségügyi probléma tünete is lehet. Ez lehet például szorongás, figyelemzavar vagy tanulási nehézség. Az ilyen gyerekek az online térben találhatják meg a sikerélményt, amelyet az iskolában vagy a társas kapcsolataikban nem érnek el.
A kutatások összefüggést mutatnak a túlzott közösségimédia-használat és a rosszabb mentális egészség, különösen a tinédzser lányok körében. Ők gyakran mások tökéletesnek tűnő életéhez hasonlítják magukat, ami csökkentheti az önbecsülést. Az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan nőtt a depressziós esetek száma is a fiatalok körében.
Mit tehetnek a szülők?
A szülőknek figyelniük kell arra, hogy egyensúlyt teremtsenek az online és offline tevékenységek között. Fontos, hogy támogassák a gyerekeket abban, hogy sportoljanak, találkozzanak barátokkal, és hogy meghatározzanak olyan időszakokat, amikor a telefon használata nem megengedett, például lefekvés előtt. Az alváshiány szorosan összefügg a rossz mentális állapottal, így a közösségimédia-használat korlátozása éjszakára különösen fontos.
