A klímaváltozásnak a városon belüli zöldterületekre gyakorolt káros hatásait igyekszik kivédeni, illetve enyhíteni Szeged azzal a programmal, amelyre idén egyetlen magyar nyertesként, közvetlenül az Európai Uniótól kapott pályázati támogatást a város - közölte a Telex.
A nyáron kezdődik a ReGreenX nevű négyéves program, amelynek teljes költsége 1,2 milliárd forint, ennek 80 százalékát fedezi az elnyert uniós támogatás. A pályáztatást közvetlenül az Európai Unió intézte, abban nem is vett részt a magyar kormány. Ezt a pályázati kiírás sajátossága adta így, nem volt hozzá köze az EU-val régóta folyó kormányzati vitáknak. A program önrészét a szegedi önkormányzat maga fedezi, a magyar állam hozzájárulása nélkül. Az önkormányzat a városi zöldterületek bővítésével-fejlesztésével egy korábbi nyertes pályázat révén is foglalkozik a Cooling Urban Life programban.
„Szeged közterületein vannak olyan virágok, amelyeket havonta újakra kell cserélni, és mindet muszáj folyamatosan locsolni, mert különben néhány hét alatt elpusztulnának.” – mondta a program hátteréről Nagy Sándor alpolgármester a Telexnek. A szegedi növényzetet egyre inkább károsítják a klímaváltozás hatásai, amelyek egy része a városon belül sokkal inkább érvényesül, mint erdőn-mezőn. A városban magasabb a hőmérséklet, szárazabb a levegő és kevesebb a talajban lévő víz, mint kint a szabadban.
A Szegedtől észak-nyugatra lévő Homokhátság évtizedek óta szerepel a lassan sivataggá váló lakott területek listáján, és a talajvíz szintjének csökkenése miatt a teljes kiszáradás fenyegeti. A város nyugati része, Szeged-Kiskundorozsma is a Homokhátsághoz kapcsolódik.
Szeged közmondásosan a napfény városa, itt a legmagasabb az országban a napsütéses órák száma, évi átlagban 2000-2100 – ám úgy látszik, ez egyre kevésbé ad okot a felhőtlen örömre. Az utóbbi évtizedben a nyári hónapokban egyre többször közelített a 40 fokhoz a legmagasabb hőmérséklet.
Szegeden az utóbbi években három fafajta egyedeinek pusztulását láthattuk egyre több helyen – válaszolta Szabó József Kristóf szegedi erdőmérnök a Telex kérdésére. A szakértő szerint Szegeden a lombhullató fafajok közül a nyírfák, az örökzöldek közül pedig a lucfenyő-félék és a nyugati tuják haldoklása a leglátványosabb. A fák pusztulása összefügg a klímaváltozással: a lucfenyők nem bírják sokáig a száraz levegőt, és mivel egyre gyakoribb a hosszabb távon csapadékmentes időszak, a fenyőknek még a koronáját is párásítani, öntözni kellene. Az erdőmérnök tapasztalatai azt mutatják, hogy a lombhullató fák közül a hársak, az ostorfák és a szilfák a többi fajtánál sokkal jobban viselik a városi körülményeket.
A ReGreenX program része, hogy az önkormányzati kezelésű közterületek egy részére újfajta mintakerteket, a klímaváltozást jól tűrő növényeket telepítenek a következő négy évben. Az időjárási szélsőségeket és a városi körülményeket jól viselő mintakerteket helyszíni és média-ismertetőkkel mutatják majd be a szegedieknek. Közben a magánembereket is arra ösztönzik, hogy ők is alakítsák a klímaváltozáshoz a saját kertjeiket. Ehhez tájékoztatást és esetenként növényeket is biztosít majd az önkormányzat, illetve a programban részt vevő partnerei, amelyek között faiskola is van. A magánemberek bevonása amiatt szükséges, mert a szegedi zöldterületek nagyobb hányada nem közterület, hanem magántulajdonosoké. A programban a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz, a vállalkozások vezetőit igyekeznek tájékoztatni és arra ösztönözni, hogy a telephelyeiken szintén a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényzetet ültessenek. Ez azért fontos, mert a tipikus céges telephelyek területének ötödén kötelező zöldterületet fenntartani.
További cél az is, hogy a nálunk őshonos növények klímareziliens változatait találják meg. Nagy Sándor alpolgármester szerint a mostani programot megelőző, korábbi faültetések révén az már bizonyossá vált, hogy az ezüsthárs például sok más fafajhoz képest jobban bírja a városi körülményeket. A majdnem 15 éve felújított és növényekkel újratelepített belvárosi Gutenberg utcában már árnyékot adnak az ezüsthársak. A városi mikroklímát elemző mérések szerint a lombos fák árnyéka nyáron tartósan hűti az utcákat-tereket, az árnyékos helyeken a nagy hőségben is kisebb fokozaton üzemelhetnek a légkondik. A növényzettel borított városi terület érezhetően kellemesebb mikroklímát ad, mert a zöldfelület elnyeli a meleget, ezzel szemben a beton, az aszfalt vagy a térkő visszaveri, sőt még a naplemente után is sugározza a hőt, amit addig begyűjtött. Ezért a város önkormányzatánál azon is dolgoznak, hogy ahol lehet, csökkentsék a burkolt felületek mennyiségét, és például a fasorok vonalában új zöldsávokat alakítsanak ki, illetve a kihasználatlan aszfaltozott vagy betonozott felületeket zöldre váltsák parkosítással.
Nagy Sándor azt is elmondta, hogy a csapadékvíz-elvezetést az utcák és terek felújításánál, a folyamatban lévő tervezésekkel úgy fogják átalakítani, hogy a víz teljes eltávolítása, a csatornába és a Tiszába engedése helyett az utak alatt a földben megmaradjon a csapadék egy része a növényeknek.
Bojtos Ferenc, a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője szerint nagyon fontos, hogy a ReGreenX programban az egész város részt vehet. „Nem csak az önkormányzat igyekszik tenni valamit a növényzet jó hatásai segítségével a városi életkörülmények javítására, hanem a magánembereket is igyekeznek közös cselekvésbe bevonni, mert így sokkal jobb eredmények várhatók.” Ezt az is indokolja, hogy a klímaváltozás hatásai mindenkit érintenek, ezért a védekezés is mindenkinek az érdeke. Az utóbbi évek során kiderült, hogy Szeged belső területein nagyobb mértékben hat a klímaváltozás, ezt a városi hőszigeteknél tartott mérések eredményei igazolják. 2,5 fokkal is melegebb lehet a belvárosban, mint a külső részeken – részletezte Bojtos. A ReGreenX programban az önkormányzat partereként a klímaváltozást tűrő növényekről és a városi zöldterületek fontos szerepéről is tájékoztatják a fiatalokat. Arra is ösztönzik majd őket, hogy vegyenek részt a felnőttekkel együtt az újonnan telepített növények gondozásában. A Csemeténél arra számítanak, hogy a négyéves program végére a közös erőfeszítések hatására érezhetően javul majd Szeged klímája, nyári hőségben is enyhülhet némiképp a forróság a városban, illetve egyes részein.
