A Tisza folyónál idén a megszokottnál korábban kezdődött a kérészek rajzása a napos, meleg időjárásnak köszönhetően. A Szeged alatti, országhatár közeli szakaszokon már napnyugta előtt megfigyelhetők a tiszavirágok, Európa legnagyobb kérészfaja - közölte a Greendex.
A tiszavirág, mely 2,5-3,8 centiméter hosszú, fehér farksertéivel akár 12 centiméteres is lehet, különleges látványt nyújt. A nőstények nagyobb szárnnyal és testtel rendelkeznek, mint a hímek, így gyorsabban repülnek. Első említésük Arisztotelésztől származhat, bár nem biztos, hogy a tiszavirágról beszélt. 1634-ben egy belga orvos már megfigyelte és leírta ezt a kérészfajt.
Egykor egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára a folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és szabályozás miatt. Ma már csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében és néhány kelet-európai folyóban él. Védett faj, állományát veszélyezteti a vízszennyezés és a folyómeder kikövezése is.
A kérészek lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. Három évig élnek itt, majd júniusban előbújnak és a víz felszínére emelkednek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében rajzanak, ahol a hímek megtalálják párjukat és a levegőben párosodnak. A párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig vízbe rakják petéiket.
Az időjárás, a vízhőmérséklet és a holdfázis is befolyásolhatja a rajzás időpontját. A lárvák a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken és stégeken vedlenek. A rovarokat már a vájatok szájánál békák, ragadozó halak és különféle madarak, köztük tőkésrécék és sirályok várják.