A Tisza-kormány egyik legfontosabb tárcavezető-jelöltje, Ruff Bálint nem szakpolitikai szárazsággal, hanem egyfajta „politikai tárlatvezetéssel” indította bizottsági meghallgatását. A Miniszterelnökség várományosa a budai Vár kormányzati épületeiben tett hétfő esti látogatása során tapasztalt, szerinte „hatcsillagos luxusról” és a „hatalom kiürült központjairól” beszélt, miközben a korábbi igazságügyi miniszterrel, Tuzson Bencével vívott éles szópárbajt.
A „rendszerbontás” két pillére: Csontos Bence és Bíró-Nagy András
Ruff Bálint két államtitkárjelöltjével érkezett a meghallgatásra. Csontos Bence parlamenti képviselő és Bíró-Nagy András politológus lesznek a jobbkezei. Utóbbi vezeti majd a politikai államtitkárságot és felügyeli a tükörreferatúrák rendszerét. Ruff kijelentette, hogy tárcája a „rendszerváltás minisztériuma” lesz, amelynek elsődleges feladata a múlt feltárása és a jelenlegi struktúrák kíméletlen átvilágítása.
Luxus a Várban vs. szociális bérkeret
A miniszterjelölt érzékletes példákkal illusztrálta azt a kontrasztot, amelyet a kormányzati reprezentáció és a közszolgáltatások helyzete között lát. Beszélt a Kabinetiroda épületéről, ahol a világ legdrágább hoteljeit idéző fényűzés uralkodik, és a Belügyminisztérium százmilliárdos beruházásáról, ahol olyan termekben vitatják meg a szociális szféra bérkeretét, ahol egyetlen négyzetméter szőnyeg többe kerül az érintettek havi fizetésénél.
Ruff válaszul a kritikákra kijelentette: a Tisza-kormány éppen ennek a „féktelen, urizáló gyűlöletnek” a megállítására kapott kétharmados felhatalmazást. Ígéretet tett arra, hogy:
-
Törvénybe iktatják: A magyar állam a jövőben nem terjeszthet gyűlöletet vagy lejárató propagandát.
-
Vagyonvisszaszerzés: Bár a kereteket a Parlament dolgozza ki, a kormányzat antikorrupciós lépései a „legkeményebbek” lesznek.
-
Hibázni ér: Szakítanak az „omnipotens” vezető képével, és nyíltan felvállalják, ha a kormány téved, majd korrigálják azt.
Ügynökakták és történelmi szembenézés
A jelölt szerint a rendszerváltás egyik legnagyobb adóssága az ügynökakták feltárásának elmaradása. Ruff Bálint ígéretet tett rá, hogy ezt a kérdést egyszer és mindenkorra szakértőkre (nem politikusokra) bízzák. A levéltárak szélesebb jogköröket kapnak, hogy az adatbázisokat összekapcsolva kutathatóvá tegyék a múltat, beleértve a rendszerváltás körüli időszakot is. Célja, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója már egy valóban megbékélt, „egy nemzetet” mutató ünnep legyen.
Külpolitika és uniós források
Az uniós források hazahozatalának feladatát – a folyamatok felgyorsítása érdekében – maga a miniszterelnök, Magyar Péter vonta magához. Ruff hangsúlyozta, hogy a pénz „ott volt”, de a rossz kormányzás miatt nem jutott el a gazdaságba. Ukrajna kapcsán kijelentette: a gyorsított uniós csatlakozást nem támogatják; a rendes folyamatot követelik meg, amelynek alapfeltétele a kárpátaljai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása.
A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta Ruff Bálint kinevezését. Érdekesség, hogy a fideszes képviselők az ő esetében eltekintettek a tartózkodástól, és nyíltan nemmel szavaztak, amit Ruff az ülés során Tuzson Bence közbeszólásaira reagálva egyszerűen csak a „gyászfeldolgozás fázisának” nevezett.
