Miközben a választási győzelem mámoros pillanatai még kitartanak, a Pénzügyminisztérium folyosóin már a realitás az úr. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a 444.hu-nak adott interjújában rávilágított: az új kormánynak egy gazdasági aknamezőn kell elkezdenie a munkát, amit az Orbán-kormány rekordméretű hiánya és a bizonytalan globális környezet szegélyez.
A 3420 milliárdos örökség
Az elemző szerint „brutálisan sok” az a 3420 milliárd forintos államháztartási deficit, amelyet a leköszönő kormány mindössze 2026 első három hónapjában hozott össze. Ez a hatalmas lyuk a költségvetésben rendkívül szűk mozgásteret hagy Magyar Péter kabinetjének, miközben a piacok azt várják, hogy tartható legyen a Fidesz által beígért 5 százalékos GDP-arányos hiánycél.
Török Zoltán szerint a legnagyobb kockázatot a „szekrényben maradt csontvázak” – vagyis a még nem ismert, eltitkolt kötelezettségvállalások – és a közel-keleti háború gazdasági hatásai jelentik, amelyek bármikor felboríthatják a középtávú terveket.
Célkeresztben az euró: A 2030-as ígéret
A Tisza Párt közel 250 oldalas gazdasági programjában az egyik legfajsúlyosabb vállalás az euró 2030-as bevezetése. Ahhoz, hogy ez ne csak vágyálom maradjon, az országnak teljesítenie kell a szigorú maastrichti konvergenciakritériumokat.
A feladatok sora:
-
Az infláció letörése és tartósan alacsony szinten tartása.
-
Az államháztartási hiány 3% alá szorítása.
-
Az államadósság folyamatos csökkentése.
-
A forint árfolyamának stabilizálása az ERM-II rendszerben.
Török Zoltán hangsúlyozta: „El kell kezdeni keményen dolgozni.” Bár az idei év (2026) gazdasági eredményeiért még nem a Tiszát terheli a felelősség, a befektetők árgus szemekkel figyelik, elszáll-e tovább a deficit, vagy sikerül gátat szabni a költekezésnek.
Az EU-források mint „tőkeinjekció”
A tőzsdei optimizmus mögött álló egyik legfőbb hajtóerő az a remény, hogy az új kormány gyorsan felszabadítja a jelenleg zárolt uniós forrásokat. Ezek a pénzek a magyar GDP közel 10 százalékát teszik ki, és kulcsszerepük lesz a költségvetés stabilizálásában.
Az elemző szerint ez a „mentőöv” elérhető közelségben van, és ha sikerül gyorsan megegyezni Brüsszellel, az ellensúlyozhatja a leköszönő kormány által hagyott hiányt. A Tisza valódi kormányzati felelőssége és első önálló költségvetése majd 2027-ben kezdődik, de az addig vezető utat is „le kell hozni valahogy”.