Újabb diplomáciai feszültséget hozott a Barátság kőolajvezeték ügye: Volodimir Zelenszkij április végére halasztaná az újraindítást, miközben a magyar kormány szerint erre már most is lehetőség lenne. A vita tovább mélyíti a magyar–ukrán kapcsolatokat terhelő konfliktust.
Zelenszkij: technikai okok állnak a háttérben
Volodimir Zelenszkij az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak írt levelében jelezte, hogy április végére tervezik a Barátság kőolajvezeték újraindítását, megköszönve az Európai Unió által felajánlott technikai és anyagi támogatást a javításokhoz.
Az ukrán elnök egyben visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint politikai okok akadályoznák a szállítás újraindítását. Mint fogalmazott, az ilyen kijelentések „alaptalanok”.
A levél szerint a problémát az okozza, hogy egy orosz támadásban megsérült olajtartály nem javítható, ezért alternatív megoldásként egy föld alatti tároló kiépítését vizsgálják.
Szijjártó: „Elég a színházból”
A magyar kormány részéről gyors reakció érkezett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta az ukrán álláspontot, és azonnali lépéseket sürgetett.
„Annak a vezetéknek az ég egy adta világon semmi, de semmi baja nincsen, már a mai naptól alkalmas arra, hogy olajat szállítson Magyarországra. Az a vezeték teljesen alkalmas. Úgyhogy elég a színházból, még a mai napon nyissák újra a Barátság kőolajvezetéket!” – fogalmazott.
A magyar álláspont szerint tehát nem műszaki, hanem politikai akadályok hátráltatják az újraindítást, bár erre eddig nem került nyilvánosságra konkrét bizonyíték.
Mélyponton a magyar–ukrán viszony
A Barátság-vezeték körüli vita jelentősen rontotta a két ország diplomáciai kapcsolatait. Az Orbán-kormány hetek óta azt állítja, hogy Ukrajna politikai okokból nem indítja újra az orosz kőolajat szállító rendszert.
A helyzetet nem tisztázta a közelmúltban Ukrajnába látogató magyar–szlovák delegáció sem, amelynek célja a vezeték állapotának felmérése volt.
Mindeközben Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország és Szlovákia új benzin- és dízelvezetéket épít, ami hosszabb távon csökkentheti a térség energiafüggőségét.
A jelenlegi helyzet alapján továbbra sem világos, mikor indulhat újra ténylegesen a szállítás, miközben az ügy egyre inkább geopolitikai kérdéssé válik az energiaellátás biztonságán túl is.
