Súlyos jogi és diplomáciai fordulatot vett a március eleji „aranykonvoj” ügye: az ukrán állami Oscsadbank és a szállítmányt kísérő hét ukrán állampolgár feljelentést tett a magyar hatóságok ellen. A hvg.hu beszámolója szerint a jogi képviselő nem kevesebbel, mint hivatali visszaéléssel, jogellenes fogvatartással és terrorcselekmény bűntettével vádolja az eljáró szerveket.
A konfliktus gyökere a március 5-i rajtaütés, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a NAV munkatársai feltartóztattak két pénzszállító autót, amelyek Ausztriából Ukrajnába tartottak – fedélzetükön 40 millió dollárral, 35 millió euróval és kilenc kilogramm arannyal.
„Politikai túszejtés” vagy nemzetbiztonsági érdek?
A feljelentést benyújtó Horváth Lóránt ügyvéd szerint a hatóságok fellépése és a lefoglalás közötti időszakban a vagyon feletti rendelkezés jogalapja teljesen tisztázatlan volt. A beadvány szerint a TEK akciója során a hivatalos személyek túlléphették hatáskörüket, mellőzve a jogszabályi garanciákat.
A védelem egyik legerősebb érve Lázár János építési és közlekedési miniszter közelmúltbeli elszólása. A miniszter egy lakossági fórumon ugyanis összefüggésbe hozta a pénzszállítmány visszatartását az ukrán olajvezeték leállításával.
„Nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független” a magyar lépés – fogalmazott Lázár János.
Az ukrán fél szerint ez a kijelentés bizonyítja, hogy a magyar állam a lefoglalt vagyont zsarolási eszközként, egy másik állam befolyásolására használta fel, ami kimerítheti a terrorcselekmény jogi fogalmát.
Villámgyors törvényalkotás a háttérben
Az ügy jogi kereteit a kormány rendkívüli sebességgel igyekezett utólag stabilizálni:
1. Március 9.: Kocsis Máté törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetbiztonsági bizottság ülésén.
2. Március 9. éjjel: Orbán Viktor aláírásával megjelent a kormányrendelet a „szokatlan mennyiségű készpénz és aranyszállítmány” kezeléséről.
3. Március 10.: Az Országgyűlés elfogadta a törvényt, amely hivatalos keretet ad a NAV pénzmosás elleni vizsgálatának.
Bár a NAV a pénzszállító járműveket már visszaszolgáltatta a banknak, a hatalmas készpénzállomány és az arany továbbra is a magyar hatóságoknál van. A szállítmányt kísérő hét ukrán állampolgárt időközben kiutasították az országból, aminek megsemmisítését most a Fővárosi Törvényszéken kérik.
Diplomáciai mélypont
Az eset tovább mérgezi a magyar–ukrán viszonyt, amely az olajszállítások körüli viták és a Békemeneten elhangzott éles bírálatok miatt egyébként is feszült. Míg a magyar hatóságok pénzmosás gyanújára és nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoznak, Kijev szerint egy legális banki tranzakció politikai célú akadályoztatásáról van szó.
A Központi Nyomozó Főügyészségnek most arról kell döntenie, elrendeli-e a nyomozást a saját hatósági szervei ellen benyújtott feljelentés alapján.
