A nemzeti parkokkal és az erdőgazdaságokkal közösen felülvizsgált 1441 védett erdőrészlet 35 százalékában továbbra is tilos a fakivágás, és az állami erdők 120 évnél idősebb, magas természetességű állományai is teljes védelmet kapnak. A miniszter ezt egy hosszú Facebook-bejegyzésben jelentette be. Azt írta, hogy a teljes tilalom fenntartása lakossági fűtési válságot és milliárdos kártérítési pereket okozott volna.
A miniszter hozzátette, hogy a moratóriumot szeptember 30-ig rendelte el és az volt a célja, hogy időt nyerjenek, áttekintsék, milyen állapotban vették át az ágazatot 16 év után, valamint hogy az átalakítás megkezdéséig ne történjen visszafordíthatatlan lépés. Úgy fogalmazott, hogy az örökölt helyzet rosszabb és bonyolultabb volt, mint várta, a szerződéses kötelezettségek miatt pedig teljesen meg van kötve a kezük.
Tűzifa, erőművek és kártérítés
A bejegyzés szerint az állami erdőgazdaságok évente nagyjából 4 millió köbméter fát termelnek ki. Ebből 1,3 millió köbméter tűzifa lesz, 1,4 millió köbméter a faiparba kerül, 700 ezer köbméter erőművekbe megy, 600 ezer köbmétert pedig külföldön adnak el.
Gajdos két tényezőt nevezett meg, amelyen szerinte rövid távon nem lehet változtatni: Magyarországon 1,5 millió háztartásban a fa az egyetlen vagy a legfontosabb fűtőanyag, ezért ha fennmarad a moratórium, szerinte nagyjából 1 millió család kerülhetett volna krízisbe. A másik ok az erőművekkel az előző kormány alatt kötött hosszú távú szerződések - a jelenlegi gazdasági helyzetben ezek felmondása milliárdos kártérítési pereket vonna maga után.
Nonprofit erdőgazdálkodás és örökerdő
A politikus szerint Magyarországon évszázadok óta a vágásos üzemmód határozza meg az erdőgazdálkodást. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 16 évben semmit sem tettek ennek megváltoztatásáért. Az új szemléletben a most profitorientált állami erdészeti társaságok helyett nonprofit rendszert építenének. A jövőben természetvédelmi célú beavatkozásokat, örökerdő-üzemmódot vagy ezek valamilyen keverékét alkalmaznák, a cél pedig a folyamatos erdőborítás. A klímaváltozás miatt szerinte az erdőterület növelése mellett egyre inkább az erdők ellenálló képességére kell figyelni.
Az állami erdőgazdaságok új struktúrát kapnak, és a nemzeti parkokhoz hasonlóan pályázatot írnak ki a vezetői posztokra. A miniszter hozzátette, hogy az erdőgazdaságok szerződéseit folyamatosan felülvizsgálják, különösen a biomassza-erőművekkel kötötteket.
„Legyen világos az álláspontom: nem támogatom a fatüzelésű energiatermelést.” – írta Gajdos.
Hozzátette, hogy az ország energiabiztonságát más módon kell megteremteni, és a lakossági fatüzelés radikális visszaszorítását is támogatja.
Bírálta a civilek fizetett hirdetéseit
A politikus kifogásolta, hogy civilek fizetett hirdetésekben támadják. Szerinte ezzel nem segítik, hanem gyengítik a megújulást, pedig a célokat illetően lényegében egyetértenek. Azt elfogadja, hogy gyorsabb változást szeretnének és bizalmatlanok, a különbséget azonban a felelősségben látja.
„Minket köt a felelősség, őket nem.” – folytatta.
Gajdos László szerint aki a moratórium meghosszabbítását követeli, annak vállalnia kell, hogy 1,5 millió családnak megmondja: télen nem lesz mivel fűteniük. Emellett vállalnia kell a biomassza-üzemeknek és faipari cégeknek járó többmilliárdos kártérítést és több ezer munkahely megszűnését is. A miniszter szerint a cél változatlan: a lehető leghamarabb, de legkésőbb a ciklus végéig el akarják érni céljukat, ebben pedig a nyilvánosságot kérte segítségül, hogy minél többen álljanak a program mellé.
