Magyar Péter miniszterelnök folytatta a köztársasági elnöki poszt lehetséges jelöltjeinek felkutatását: legutóbb Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével egyeztetett. A találkozó részleteiről – a korábbiakhoz hasonlóan – nem készült beszámoló, a miniszterelnök csak annyit közölt, hogy az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legismertebb hazai szakértőjével „
volt miről beszélgetni”. Hivatalos jelöltbejelentés ezúttal sem történt.
Ki az a Baka András?
Baka András jogtudós korábban az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként dolgozott, majd két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt. 2009-ben választották a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, mandátuma azonban 2012-ben, a bírósági rendszer átalakításakor idő előtt megszűnt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később megállapította, hogy Magyarország ezzel megsértette Baka tisztességes eljáráshoz, valamint véleménynyilvánításhoz fűződő jogait. A jogász ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként folytatta pályafutását.
Sorra utasítják vissza vagy maradnak válasz nélkül a felkérések
A kormányoldal hetek óta keresi Sulyok Tamás utódját. Magyar Péter elsőként Polgár Judit sakknagymestert kérte fel nyilvánosan, ő azonban az elhamarkodott felkérés után visszalépett, arra hivatkozva, hogy nem érez magában elegendő erőt a megosztott ország egyesítésének történelmi felelősségéhez.
Polgár elutasítása után a miniszterelnök több, potenciális államfőjelöltként számon tartott közéleti szereplővel is leült egyeztetni. Július 21-én Fülöp Botond ügyvéddel, a Vidéki prókátor néven ismert jogásszal tárgyalt, két nappal később pedig Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel és akadémikussal beszélgetett „a nemzetünk előtt álló sorskérdésekről”. Egyik találkozó után sem született hivatalos jelöltbejelentés.
„Volt miről beszélgetni.” – közölte Magyar Péter a Baka Andrással folytatott egyeztetésről.
A döntéssel a kormányoldal már nem várhat sokáig: Sulyok Tamás mandátumának megszűnése óta Forsthoffer Ágnes látja el ideiglenesen a köztársasági elnöki jogköröket, az Országgyűlésnek pedig a törvényes határidőn belül, azaz augusztus 19-ig új államfőt kell választania. Az eddigi egyeztetések sorozata és a hivatalos jelölés elmaradása egyelőre nyitva hagyja a kérdést, hogy a kormányoldal a rendelkezésre álló néhány napban egyáltalán talál-e olyan jelöltet, aki vállalja a posztot.
