Az Integritás Hatóság három, összesen mintegy 450 millió forint vissza nem térítendő támogatást bezsebelő halastó-beruházást világított át, és az eredmények alapján feljelentést is tett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása elkövetésének gyanúja miatt. A hatóság honlapján közzétett esettanulmányban nevek említése nélkül számol be a vizsgálatról, hogy az uniós támogatású projektek lezárt vizsgálatainak tanulságai visszajussanak a pályázati tervezésbe, az ellenőrzésbe és a szervezeti kockázatkezelésbe.
Nógrádi beruházásokat vizsgáltak
Az esettanulmányban három, Nógrád vármegyében megvalósult halastó-beruházást dolgoztak fel, amelyek a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (Mahop) keretében kaptak vissza nem térítendő támogatást. Az összesen mintegy 450 milliós kifizetés kedvezményezettje egy budapesti egyéni vállalkozó volt.
Engedély nélkül, gyanús számlákkal
A hatóság vizsgálata szerint a kedvezményezett 2016 és 2023 között nem rendelkezett halgazdálkodási joggal és engedéllyel, mégis halértékesítési számlákkal igazolta a támogathatóságot. 11 esetben a beszállítók függetlensége a kedvezményezettől nem volt igazolható; ezekben az ügyekben összesen nagyjából 623 millió forint értékű számlát állítottak ki, és körülbelül 311 millió forint támogatás kapcsolódott hozzájuk, ami a projektek elszámolt támogatásának közel 70 százaléka. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a termelési és foglalkoztatási számok teljesülése nem volt igazolható, mivel a kedvezményezett által benyújtott adatok nem voltak összhangban a NAV, a Nébih és más hatósági nyilvántartások adataival.
„Ha a kontrollok csak formálisak, a támogatások nem érik el a szakpolitikai célokat, és nő a korrupciós kockázat” – áll az Integritás Hatóság esettanulmányában.
Szigorúbb ellenőrzést javasolnak
A hatóság szerint az eset tanulsága, hogy a formális kontrollok mellett a források nem hoznak valós kapacitás- és teljesítménynövekedést, a helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás pedig elmarad. Ezért azt javasolják, hogy a szakmailag nem megalapozott projekteket szűrjék ki, azonosítsák a kedvezményezettől nem független szállítókat személyi, tulajdonosi és székhelyi kapcsolatok alapján, biztosítsák a kifizetések előtt a számlák, szerződések és megvalósítást alátámasztó dokumentumok mélyebb ellenőrzését, valamint több helyszíni ellenőrzést tartsanak az indikátorok igazolásához.
