Lopják a kutyákat – terjed egy bejegyzés a közösségi médiában. Budakeszin egy reggel azt vették észre, hogy egy nyitott csomagtartójú fekete kombi áll a házuk előtt, és egy férfi a kerítésen át a kutyájukat csalogatja. Az eset kapcsán az Index megkereste Vetter Szilvia állatvédelmi szakjogászt, akitől megkérdezte, mennyire szaporodtak el az állatlopások, mit lehet ellenük tenni, és hova forduljanak a gazdik, ha bűncselekményre gyanakodnak.
A Budakeszi hírmondó szerint a jelenség és a módszer már országszerte ismert: valamiféle ürüggyel, javítást vagy szolgáltatást ajánlva bezörgetnek a kertes házakba, majd amíg a tulajdonos nem figyel, elviszik a kis testű, fiatal kutyákat. Főleg a tacskók, uszkárok vannak kitéve ennek a veszélynek, de más fajtatiszta, több százezer forintot érő ebeket is lopnak, amelyek általában szaporítókhoz vagy külföldi tulajdonosokhoz kerülnek.
A fiatal, keresett kutyák a legveszélyeztetettebbek
Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője szerint konkrét körülmények ismerete és hatósági vizsgálat nélkül nem állítható, hogy az érintett személy valóban kutyalopásra készült, általánosságban azonban a kutyák jogellenes eltulajdonítása valós kockázat. Elmondása szerint különösen veszélyeztetettek a fiatal, könnyen szállítható, keresett vagy magas piaci értékű kutyák, amelyek gyorsan továbbértékesíthetők vagy szaporításba vonhatók, de a veszély nem kizárólag a fajtatiszta állatokat fenyegeti, keverék és bizonyos bull típusú kutyák is áldozattá válhatnak.
A Büntető törvénykönyv szerint lopást követ el, aki idegen dolgot azért vesz el mástól, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, ha pedig az elkövető az állat elvitelét már megkezdte, de a cselekmény nem fejeződött be, a lopás kísérlete valósulhat meg. Az, hogy szabálysértésről vagy bűncselekményről van-e szó, az állat értékétől, az elkövetés módjától és az esetleges minősítő körülményektől függ. A szakjogász szerint ha a kutyát az eltulajdonítás során bántalmazzák, fojtják, durván megkötözik, vagy súlyosan veszélyeztető körülmények között szállítják, a lopás mellett állatkínzás is megállapítható.
Illegális szaporítás és állatviadalok
Az ellopott állatokat belföldön vagy külföldön továbbértékesíthetik, vagy illegális szaporításba vonhatják. Vetter Szilvia szerint előfordulhat az is, hogy az eredetük elfedése érdekében mentett vagy örökbe fogadható kutyaként adják tovább őket külföldön, komolyabb összegekért.
„A szaporítótelepeken nem a felelős tenyésztés, hanem a lehető legnagyobb és leggyorsabb haszonszerzés a cél. A nőstény állatokat ismételten szaporíthatják, miközben elmaradhat a megfelelő tartás és állatorvosi ellátás, a kölyköket pedig túl fiatalon, hiányos vagy hamis dokumentumokkal értékesíthetik” – mondta a szakjogász.
A keverék, illetve bizonyos bull típusú kutyák eltulajdonítása mögött szélsőséges esetben tiltott állatviadalokhoz kapcsolódó cél is állhat: az állatokat nemcsak közvetlenül a viadalokon használhatják fel, hanem más kutyák harci célú felkészítésére is. A Belügyminisztérium Bűnügyi Statisztikai Rendszerének adatai szerint 2022-ben 65 tiltott állatviadal szervezése elnevezésű bűncselekményt regisztráltak, azóta a regisztrált esetszám jelentősen csökkent, bár az állatviadalok jellemzően zárt, rejtett körben zajlanak.
Mit tehetnek a gazdik?
Vetter Szilvia szerint a gazdik számára a legfontosabb a megelőzés és a gyors reagálás: a kutyát lehetőség szerint ne hagyják felügyelet nélkül könnyen megközelíthető előkertben, a kaput és a kerítést biztonságosan zárják, a mikrochiphez tartozó adatokat pedig tartsák naprakészen. Gyanús esetben érdemes a személyleírást, a gépkocsi rendszámát és az esemény pontos időpontját rögzíteni, valamint azonnal megőrizni a rendelkezésre álló kamerafelvételeket. Ha a feltételezett cselekmény folyamatban van, a 112-es segélyhívót kell hívni, eltűnés vagy lopás gyanúja esetén pedig késedelem nélkül rendőrségi feljelentést kell tenni, és értesíteni kell az állatorvost, a környékbeli menhelyeket és állatvédő szervezeteket is.
