Az elmúlt hetekben takarmányhiányhoz közeli állapot alakult ki Magyarországon, miután a tavaszi aszály és a tartós vízhiány jelentősen visszavetette a szálastakarmányok termését. Az állattenyésztők egy része kétségbeesetten keres elérhető árú takarmányt a közösségi médiában, mások inkább csökkentik állományukat, és eladják vagy levágják az állataik egy részét.
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke szerint országos termésdepresszió tapasztalható gyakorlatilag minden mezőgazdasági növénynél, ezt elsősorban az áprilisi aszály idézte elő, de a helyzet már a tavalyi aszály miatt sem indult jó pozícióból. Egy kelet-magyarországi állattenyésztő, Márk elmondása szerint egy jó évben 1 hektár földről 10 bála szénát lehetett betakarítani, idén viszont 30 hektárról mindössze 3 bála jött össze.
Megduplázódtak az árak
Márk saját állatai számára évi körülbelül 800 bálára van szüksége, korábban ezt 100 hektárról gond nélkül tudta biztosítani, most azonban ennek a mennyiségnek a közelébe sem jut. Aki nem rendelkezik elég tartalékkal, az a piacon rendkívül magas árakkal szembesül: egy 3-400 kilogrammos báláért akár 15-20 ezer forintot is elkérhetnek.
„Igaz, hogy az árak nagyjából megduplázódtak, de sok területen a normál hozam harmada sem termett idén. Ennek fényében láthatjuk, hogy az áremelkedés még el is marad a termelés-visszaesés mértékétől." – Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke
Importtal nem igazán pótolható a hiány
Halas Veronika, a MATE Élettani és Takarmányozástani Intézet Gazdasági Állatok Takarmányozása Tanszék intézetigazgatója szerint a vízhiány miatt nemcsak a betakarítható takarmánynövény mennyisége csökken, hanem a minősége is drasztikusan romlik: csökken a szálastakarmányok cukortartalma, és sokkal gyorsabban fásodik a növény. Koncz Máté szerint a szálastakarmányoknak nincs igazán nemzetközi piaca, mert a szállítási költségek a termény árához képest túl magasak, így ha itthon nincs elég termény, azt nem lehet külföldről pótolni.
Halas szerint, ha tényleges takarmányhiány alakul ki, vagy rosszabb minőségű takarmánnyal kell etetni a szarvasmarha-állományokat, az a tejhozam jelentős csökkenéséhez vezet. Mivel a takarmány a teljes költség 70 százalékát adja, a takarmányhiány a sertés- és baromfitenyésztésen keresztül végső soron a húsárak emelkedéséhez is vezethet.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Telexnek küldött válaszában azt írta, hogy habár jelentős terméscsökkenés várható a szálastakarmányoknál, jelenleg nincs ellátási zavar vagy konkrét takarmányhiány, és a piacon folyamatosan jelennek meg értékesítési felajánlások. A tárca a kárenyhítési rendszert biztosítja a gazdáknak, miniszteri szinten kihirdette az aszályhelyzetet, és folyamatban vannak az egyeztetések a tömegtakarmány-szállítás útdíjkedvezményeiről is.
Nyitott kérdés, hogy a nyár hátralévő részében tovább szűkül-e a takarmánykínálat, és hogy azok az állattenyésztők, akik most még tartalékaikból gazdálkodnak, meddig tudják elkerülni az állományuk csökkentését, ha a minisztérium által ígért intézkedések nem hoznak gyors enyhülést az áraikban.
