Rendkívül feszült politikai és közjogi helyzet alakult ki, miután a parlament új, tiszás többsége hétfőn drasztikus reformcsomagot fogadott el. A Magyar Közlönyben megjelent friss adatok szerint Sulyok Tamás államfő aláírta az Országgyűlés működési költségeinek radikális megnyirbálását – amely a saját fizetését is alaposan megvágja –, ám a miniszterelnöki hatalmat korlátozó Alaptörvény-módosítást egyelőre blokkolja, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
50 milliárdos spórolás: Saját zsebében is turkál az államfő
Magyar Péter miniszterelnök előzetes számításai szerint a parlament működésének olcsóbbá tétele a következő négy évben mintegy 50 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. A hétfőn egyhangúlag elfogadott és a köztársasági elnök által már ellenjegyzett törvény júliustól lép életbe, és kőkeményen érinti a politikusok juttatásait:
-
A képviselői tiszteletdíjak alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
-
A lakhatási támogatásokat 31 százalékkal, az irodabérleti keretet 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható összeget pedig 30 százalékkal csökkentik.
A megszorítás dominóként dől végig a teljes államvezetésen. Mivel a köztársasági elnök fizetése a mindenkori házelnöki illetmény 1,1-szerese, így Sulyok Tamás havi fizetése júliustól 6 millió 482 ezer forintról 4 millió 192 ezer forintra zuhan. Ugyanezt a csökkentett összeget kapja majd a két volt államfő, Schmitt Pál és Áder János is. Novák Katalin volt köztársasági elnök viszont jelenleg nem kapja ezt a juttatást, mivel aktív keresőtevékenységet folytat.
Frontvonal az Alaptörvénynél: Sulyok befékezte a „lex Orbánt”
Miközben a spórolást zokszó nélkül aláírta, Sulyok Tamás visszatartja az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amelyet az ellenzéki média csak „lex Orbánként” emleget. A parlament hétfőn 135 igen és 50 nem szavazat mellett – a Fidesz–KDNP heves tiltakozása ellenére – nyolc évben korlátozta a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
A köztársasági elnök a Tisza Párt „politikai zsákmányszerzésének” tartja a lépést, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Sulyok szerint olyan, egyelőre nem nyilvános alkotmánymódosítási szándékok sejlenek fel a háttérben, amelyek nem általános szabályalkotásra, hanem konkrét, egyedi helyzetek és személyek kezelésére (vagyis Orbán Viktor politikai kiiktatására) irányulnak.
A helyzet pikantériája, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi alapon nem vizsgálhatja felül az Alaptörvényt – éppen egy korábbi fideszes módosítás miatt. Orbán Viktor szerint a módosítás szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével. Stumpf István volt alkotmánybíró ugyanakkor emlékeztetett: a politikai zsákmányrendszer határait épp a Fidesz tágította ki éveken át, amikor a fontos közjogi pozíciókba kizárólag a saját lojális embereit ültette be.
Vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, visszaveszik az alapítványi vagyont
Az Alaptörvény módosítása a kormányfői ciklusok korlátozásánál is mélyebbre nyúl, és közvetlenül a korábbi rendszer bástyáit bontja le az uniós források felszabadítása érdekében:
-
Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal: A tiszás többség törölte az alaptörvényből a szervezet létrehozását megalapozó rendelkezéseket.
-
Államosítják a KEKVA-vagyont: A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett hatalmas nemzeti vagyon és ingatlanállomány visszakerül az állam tulajdonába.
A Tisza Párt két lépcsőben számolná fel a vitatott alapítványi struktúrát: a nem egyetemi alapítványokat már 2026. augusztus végéig, míg az egyetemi hátterű KEKVA-kat legkésőbb 2027. augusztus elejéig vezetnék vissza az állami felügyelet alá. Az Alaptörvény módosítása azonban mindaddig nem léphet hatályba, amíg Sulyok Tamás az alkotmánybírósági kontrollra várva vissza nem tartja az aláírását.
