Miközben a magyar kormányzati kommunikáció „pusztító erejű” terrorveszélyről beszél a szerb–magyar gázvezeték kapcsán, a határ túloldaláról egészen más narratíva érkezik. Predrag Petrović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatási igazgatója szerint az egész magyarkanizsai robbanóanyag-ügy nem más, mint egy összehangolt politikai művelet, amelynek egyetlen célja az április 12-i választásokon veszélybe került Orbán-rezsim megmentése.
Autokraták egymás közt: Mentőöv a bajban
Petrović a Direktno című műsorában fejtette ki, hogy a két szomszédos ország vezetése között mély, egymást segítő kapcsolat épült ki az évek során. Meglátása szerint a két autokratikus rendszer tanul egymástól, és akkor nyújtanak kezet a másiknak, amikor az a leginkább rászorul. Most pedig Orbán Viktor van szorult helyzetben: a felmérések szerint a Tisza Párt előretörése miatt reális esély mutatkozik a hatalom elvesztésére.
„Nyilvánvalóan Orbán rezsimjének megmentését célzó műveletről van szó. Vučić segíteni akart Orbánnak, mert a magyar miniszterelnök bukása rendkívül erős üzenet lenne a szerbiai választóknak is” – mutatott rá az igazgató.
A tét: Hatalom vagy büntetőjogi felelősség?
A szakértő diagnózisa szerint a két vezető sorsa összefonódott, és nem csupán politikai, hanem egzisztenciális kérdés is számukra a hatalom megtartása. Petrović állítja:
-
Korrupciós hálózatok: Mindkét rendszer mélyen beleágyazódott különféle kétes gazdasági ügyletekbe és üzleti megállapodásokba.
-
Jogi következmények: A hatalomvesztés nem csupán politikai vereséget, hanem akár büntetőjogi elszámoltatást is jelenthet mindkét oldalon.
-
Gazdasági érdekek: Számos múltbéli üzleti megállapodás és közös projekt forog kockán, ha Budapesten kormányváltás történik.
Lavírozás és „hajtóvadászat a semmire”
Érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet a kutató a két ország kommunikációjában. Míg Orbán Viktor a „háborús és terrorveszélyt” hangsúlyozza, Alekszandar Vučić sokkal óvatosabban fogalmaz a nemzetközi porondon. Petrović szerint ez azért van, mert a szerb elnök el akarja kerülni, hogy a Nyugat szemében Orbán és Putyin puszta bábjának tűnjön, így folyamatosan egyensúlyoznia kell a belső segítségnyújtás és a külső látszat között.
A terepen tapasztaltak is a szakértő elméletét erősítik. A HVG helyszíni riportja szerint a Magyarkanizsa környékén zajló események inkább tűntek egy „semmire irányuló hajtóvadászatnak”, mintsem egy valódi terrorista sejt elleni nagyszabású műveletnek. A lezárt utak és a katonai jelenlét ellenére kevés konkrétum utalt arra a nagyságrendű veszélyre, amellyel a hétvégi Védelmi Tanács összehívását indokolták.
A választások előtti utolsó napokban a gázvezeték mentén talált „hátizsákok” története így nemcsak nemzetbiztonsági, hanem hitelességi kérdéssé is vált. A kérdés az, hogy a magyar választók a kormányzati terrorveszély-narratívának, vagy a szakértők által vázolt politikai mentőakció elméletének adnak hitelt most vasárnap.
