A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a magyarországi étolajpiacon, miután az árak látványosan elszakadtak a régiós és uniós szintektől. A hatóság szerint nemcsak nemzetközi hatások, hanem hazai piaci sajátosságok és torzulások is közrejátszhattak abban, hogy az étolaj tartósan drágább lett Magyarországon.
Mit mutatnak a számok?
A GVH közleménye szerint az étolajat is magában foglaló termékcsoport árszintje közel 10 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, míg a visegrádi országok átlagánál 16 százalékkal magasabb. Ez különösen annak fényében feltűnő, hogy az MNB–GVH közös elemzése alapján a magyar általános fogyasztói árszint mindössze az EU-átlag 69 százalékán áll.
Ennek ellenére az élelmiszerek ára már csak 4,9 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, a régiós országokhoz képest pedig mintegy 10 százalékkal magasabb. Az Eurostat adatai is azt mutatják, hogy az étolaj ára kiugróan magas a térséghez viszonyítva.
Miért érinti ez a vásárlókat?
A KSH adatai szerint Magyarországon évente több mint 100 millió liter étolaj fogy, döntően hazai termelésből. Az import aránya 10–20 százalék között mozog, vagyis az árak alakulását nem kizárólag külső tényezők határozzák meg.
A GVH és az MNB elemzése alapján 2024 decembere óta – az árréskorlátozások ellenére – az étolaj euróban számolt fogyasztói ára 15,8 százalékkal nőtt, miközben a visegrádi országok átlaga 9,7 százalék volt. Ez a különbség indokolta a versenyhatóság beavatkozását.
Mire terjed ki a vizsgálat?
A GVH azt elemzi, hogy az értéklánc egyes szintjein – a termeléstől a kereskedelemig – milyen piaci tényezők járulhattak hozzá az árak torzulásához. A vizsgálat célja nem az azonnali árleszorítás, hanem annak feltárása, hol és miért szakadt el az árképzés a régiós gyakorlattól.
A fejlemény közvetlenül a háztartásokat érinti: az étolaj alapélelmiszer, így az ármozgása közvetlen hatással van a családi költségvetésekre. A GVH vizsgálatának eredményei később további lépésekhez is alapot adhatnak.
