Pénzmosással is meggyanúsította a Központi Nyomozó Főügyészség a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját – derül ki a hatóság keddi közleményéből. Az ügy eddig is az egyik legsúlyosabb, állami gondozottakat érintő emberkereskedelmi ügy volt, most azonban az is kiderült, hogy a gyanúsítottak az áldozatok kizsákmányolásából szerzett pénzt bűnszervezetben próbálták „tisztára mosni” - írta a 24.hu.
A megalapozott gyanú szerint a Budapesti Javítóintézet korábbi vezetője és társa három nehéz sorsú fiatal nőt vett rá prostitúciós tevékenységre. A férfi a kiszolgáltatott helyzetben lévő lányoknak jobb életet, anyagi biztonságot és támogatást ígért, majd az így megszerzett bevételeiket teljes egészében elvette.
A hatóságok szerint a pár legalább 108,6 millió forint bevételhez jutott, amelyből közel 50 millió forintot két budapesti ingatlanba és két nagyértékű autóba fektettek. Az ingatlanok és járművek hivatalosan a volt igazgató élettársának nevén szerepeltek – őt korábban a kormányhivatal szociálisan rászorultként tartotta nyilván.
A maradék pénzt mindennapi kiadásokra költötték, a volt igazgató pedig több mint 59 millió forintot készpénzben tartott otthonában és a javítóintézet irodájának páncélszekrényében. Az ügyészség szerint egy újabb ingatlan vásárlását is tervezte, amely szintén a nő nevére került volna – ám ezt már megakadályozta a rendőrség beavatkozása.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája a házkutatások során lefoglalta a készpénzt, a bankszámlákon lévő pénzt, az autókat és zár alá vette az ingatlanokat.
A volt intézményvezetőt a korábbi vádak – emberkereskedelem, kényszermunka, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása – mellett most már jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosással is gyanúsítják.
A két gyanúsított, a volt igazgató és élettársa előzetes letartóztatását a bíróság 2025. november 29-ig meghosszabbította.
Az ügy előzménye, hogy a sajtó korábban arról is beszámolt: Juhász Péter Pál, az intézmény korábbi igazgatója hozzáférhetett az ügyészségnek címzett panaszládához, amelyben az intézetben élő gyerekek tehettek volna bejelentést – ezzel pedig az áldozatok védelme is súlyosan sérülhetett.
