A Belügyminisztérium (BM) ismét bíróság előtt áll a K-Monitor civil szervezettel, amely a 2020-ban a Boston Consulting Group (BCG) által készített, tíz évre titkosított egészségügyi átalakítási tanulmány nyilvánosságra hozatalát követeli - írta az Index. A BM korábban arra hivatkozott, hogy a dokumentum döntéselőkészítő anyag, ezért nem hozható nyilvánosságra. Takács Péter egészségügyi államtitkár áprilisi nyilatkozatában azt mondta, hogy a BCG tanulmány egy a 70-80 hasonló döntéselőkészítő anyag közül, és azért titkos, mert olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek alkalmasak lehetnek az állampolgárok felháborodásának kiváltására - számolt be róla a 24.hu.
A K-Monitor újabb pert indított, hogy a BM adja ki a 70-80 döntéselőkészítő anyag listáját, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a BM készíttetett az egészségügyi rendszer állapotáról és átalakításáról 2020 óta. A bíróság a civil szervezet javára döntött, és kötelezte a BM-et a lista kiadására. A BM fellebbezett, arra hivatkozva, hogy Takács Péter nyilatkozata pontatlan volt, és hogy egy tanulmány nem válik létező tanulmánnyá attól, hogy valaki döntéselőkészítőnek nevezi.
A BM szerint a K-Monitor adatigénylésének megfelelő dokumentumok közül csak kettő létezik: a BCG által készített tanulmány és egy 2023-as hatástanulmány a hálapénz kivezetéséről. A BM szerint a hálapénz kivezetését értékelő anyag nem lehet döntéselőkészítő anyag, mivel azt 2023-ban írták, és a paraszolvencia 2021 óta büntetendő.
A K-Monitor továbbra is küzd a nyilvánosságért, és azt állítja, hogy a titkosított tanulmányok tartalmát a közérdek indokolja. A civil szervezet szerint a BCG tanulmányban szereplő javaslatok, mint például a kórházak számának csökkentése, az alapellátás racionalizálása és a szakrendelők megyei szintű megszervezése, jelentős hatással vannak az egészségügy működésére, ezért azokat a közvéleménynek ismernie kellene - írta a 24.hu.
A bírósági eljárás folytatódik, és várhatóan további fejlemények lesznek a tanulmányok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban.