Jakab Péter is bejelentette indulását a 2026-os országgyűlési választáson, de külön hangsúlyozta: nem a Fidesz támogatásával. Az egykori jobbikos politikus szerint ő nem megvehető, ezért „nálam nem is próbálkoznak”. A nyilatkozatot a Momentum korábbi vezetői megjegyzései előzték meg, miszerint Fidesz-közeli körök próbáltak anyagi támogatást kínálni ellenzéki indulóknak, hogy gyengítsék a legerősebb kihívó, a Tisza Párt esélyeit.
A Demokratikus Koalíció feljelentést is tett az ügyben, bár konkrét bizonyítékot egyik fél sem hozott nyilvánosságra. A politikai elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a Fidesz érdeke az ellenzéki szavazatok szétszórása, de ehhez nem is feltétlenül szükséges közvetlen beavatkozás.
A finanszírozási rendszer önmagában is csapda
„Nem kell senkit fű alatt támogatni” – mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője a Népszavának. A szakértő szerint a választási finanszírozási rendszer önmagában is olyan, hogy megéri elindulni, akár nulla támogatottság mellett is. Minden induló komoly kampánytámogatást kaphat, amelynek felhasználását csak minimálisan ellenőrzi az Állami Számvevőszék, és még szabálytalanság esetén sincs valódi szankció.
A rendszer tehát ösztönzi a kis pártokat arra, hogy újra és újra próbálkozzanak, akár saját lista nélkül, akár más formában – függetlenül attól, hogy tényleges esélyük van-e bekerülni a parlamentbe. Ez a megoldás a Fidesz érdekeit szolgálja, hiszen minél többen osztoznak az ellenzéki szavazatokon, annál kisebb az esélye a Tisza Párt meggyőző fölényének.
Nagy Attila Tibor politikai elemző hozzátette: a káosz érzetének fenntartása a kormányoldal egyik kulcstaktikája, különösen akkor, ha a kormánypárt mögött álló üzleti körök pénzzel is „segítenek” ebben. Bár ezt konkrétan nem lehet kívülről bizonyítani, a szabályozási környezet ezt lehetővé teszi – az állami támogatások megnövelésétől a kampányköltések korlátlanná tételéig.
A Tisza koncentrálja a szavazókat – de elég lesz ez?
A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, egyre több ellenzéki szavazó áll a Tisza Párt mögé, míg más pártok – mint a Momentum vagy Márki-Zay Péter mozgalma – visszalépnek a versenytől. Ezzel szemben a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, a Kutyapárt, valamint Vona Gábor pártja is önálló listás indulásra készül.
Ez azonban komoly kihívást jelent a kormányváltás esélyei szempontjából. Róna Dániel szerint például Jakab Péter pártjának nincs látható társadalmi támogatottsága, mégis indul, ahogy sok más kis szervezet is, akár csak a kampánytámogatás kedvéért. A választók számára ezek az indulások gyengítik az egység illúzióját, és elbizonytalanítják azokat, akik kormányváltást szeretnének.
„Találkozik a kis ellenzéki pártok és a Fidesz anyagi érdeke” – fogalmazott Nagy Attila Tibor, aki úgy véli: a Fidesz számára előnyös a széttöredezett ellenzéki mezőny, a kisebb szereplők számára pedig egyszerűen túl jó üzlet elindulni. Ugyanakkor azt is érti, ha egyéniben mandátumot szerzett ellenzékiek szeretnének bent maradni az Országgyűlésben, hiszen ha nem indulnak, szinte esélytelen a visszajutás.
Túl sok jelölt veszélyezteti a kormányváltás esélyét
A jelenlegi választási rendszerben különösen fontos szerepe van a győzteskompenzációnak, vagyis annak, hogy mekkora arányban győz egy párt, különösen Budapesten és az egyéni körzetekben. Nagy Attila Tibor szerint még ha a Tisza nyerne is országosan, túl sok ellenzéki indulóval az is előfordulhat, hogy nem tudja elérni a kétharmados többséget, sőt a Fidesz leváltása is veszélybe kerülhet.
A politikai elemző szerint rekordrészvétel várható a következő választáson, és ennek tükrében a Demokratikus Koalíció bejutása sem biztos. Az egyéni jelöltjeik szerinte „állva fognak meghalni” a körzetekben. Mégis érthető, ha a DK elindul: ha egy párt kimarad egy választásból, az a megszűnéshez vezethet – lásd a Momentum visszalépését.