A magyar társadalom többsége elutasítja az ellehetetlenítési törvényt – ezt mutatja az IDEA Intézet legfrissebb felmérése, amelyről a Telex számolt be. A kutatás szerint a teljes népesség több mint kétharmada úgy véli, hogy az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat célja a kormánnyal szembeni kritikus civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítése.
Az IDEA Intézet 2025. május 31. és június 6. között vizsgálta a törvényjavaslat társadalmi megítélését, amelyet Halász János fideszes képviselő nyújtott be május közepén. A kutatás kimutatta, hogy a felnőtt népesség háromnegyede hallott már a javaslatról, ám az érintett csoportok – például a falvakban élők vagy az alacsonyabb iskolai végzettségűek – jóval kevesebb információval rendelkeznek.
A törvény célja szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak jogában állna listára venni azokat a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását. Az IDEA felmérése szerint csak a felnőtt népesség negyede értett egyet ezzel az eszközzel, miközben a Fidesz–KDNP szavazóinak 78 százaléka támogatta a hivatal ilyen jogkörét. A Mi Hazánk támogatóinak viszont mindössze 25 százaléka értett ezzel egyet.
A szankciókat is megvizsgálták: a vagyonnyilatkozat-tétel támogatottsága 32 százalékos, míg az, hogy a listázott szervezetek ne gyűjthessenek adó 1%-ot, már csak 15 százalékot ért el. Összességében a felnőtt népesség 35 százaléka fogadta el legalább az egyik szankciót.
Az IDEA megállapította, hogy a törvényjavaslat nincs többségi támogatottsággal a magyar társadalomban. A válaszadók 63 százaléka úgy látja, hogy ha elfogadják a javaslatot, Magyarország többé nem lesz demokrácia. Emellett 43 százalékuk szerint a kormány csak figyelemelterelés céljából terjesztette elő a javaslatot.
Érdekes, hogy a Mi Hazánk szavazóinak 78 százaléka is úgy véli, hogy a törvény célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása, míg a Fidesz–KDNP támogatóinak 17 százaléka is hasonlóan gondolja. Egy részük ugyan elfogadhatónak tartja a célokat, de úgy véli, hogy a törvény inkább ártana, mint használna.
Az IDEA Intézet online kérdőíves módszerrel, 1500 fős reprezentatív mintán dolgozott, amely az ország felnőtt népességét tükrözi iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió szerint.