Suhajda Szilárd már bizonyosan nincsen életben a hegymászáshoz értők véleménye szerint, viszont a jog speciális esetként kezeli. Egy ember biológiai végének megállapításához három dolognak kell fennállnia: az agyi hullámok, a szívverés és a vérkeringés leállásának. A halotti anyakönyv kiállításához szükséges orvosi dokumentumot is ezek alapján állítják ki. Suhajda esetében viszont a holttest nem áll rendelkezésre – számolt be minderről a Bors.
Suhajda holttá nyilvánítása a családja számára előbb-utóbb jogi okokból is fontossá válik, többek között a hagyatéki és vagyoni kérdések miatt. Példa lehet erre, ha a hegymászó özvegye értékesíteni szeretné az esetlegesen közös tulajdonú ingatlant, vagy a gyermekének hivatalos okmányokat szeretne intézni.
Amíg Suhajda élt, tulajdonosként nyilvánvalóan az ő beleegyezésére is szükség volt az ilyen ügyletekre, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlójaként pedig a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntéséhez is szükség volt az egyetértésére.
„Abban az esetben, ha valaki halála vélelmezhető, bírósági végzés szükséges a holttá nyilvánításához. Ha a holttest megvan, a halál ténye megdönthetetlen, viszont egy eltűnt személy esetében megdönthető vélelemről beszélünk. Alapesetben az eltűnés után két évet kell várni a holttá nyilvánításhoz, ám ez az érintettek kérésére egy évre gyorsítható. Ebben az esetben az örökség és minden egyéb jogkövetkezmény beáll, ám ezt az időt, illetve a bírósági döntést mindenképpen ki kell várni” – jelentette ki Berényi András sztárügyvéd.
