Talán már csak kevesen emlékeznek rá, hogy a múlt rendszerben, a KGST munkamegosztásban Magyarországnak csak az autóbusz (Ikarus) és teherautó (RÁBA, Csepel) gyártás jutott, személyautó nem. Így hát nagy hír volt a rendszerválás hajnalán, hogy hazánk újra fog személygépkocsit gyártani.
A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet. A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye után Szentgotthárdra esett a németek választása. A kezdetben motorgyárnak tervezett projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautó üzemmel, és az erről szóló megállapodást 1990. júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.
A gyár gyorsan elkészült, s 1992. március 13-án legördült a szerelősorról az első Magyarországon épített Opel Astra, amely felváltotta a Kadett sorozatot. Az első magyar Astrát Antall József miniszterelnök vezette a szalagról. A történelmi jelentőségű pár méterrel útjára indult a magyar autóipar új korszaka.
Aztán jöttek az újabb márkák, a Suzuki Esztergomban, az Audi Győrben, a Mercedes-Benz Kecskeméten kezdett el autókat gyártani, és hamarosan a BMW debreceni üzeme is elkészül.
Az első Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott - 1998-ig gyártották Szentgotthárdon. Összesen 80 835 készült itthon belőle. Ezenkívül 4404 darab Opel Vectrát is gyártottak Vas megyében, de azok csak a kínai piacra készültek.
A nyugat-magyarországi városban azóta is készülnek motorok (jelenleg 3 hengeres benzines turbó erőforrások), az évtizedek alatt nagyjából 11 millió, de már nemcsak az Opel számára, az üzem az egyik meghatározó szereplője a Stellantis autóipari csoportnak, amelybe a német márka is tartozik.
