A katonai vezetés tankok és katonák utcára vezénylésével, valamint az internethozzáférés ellehetetlenítésével igyekszik fogást találni a tüntetőkön.
Új erőre kapott a február 1-én a hatalmat puccsal magához ragadó katonai junta elleni, mára már az egész országra kiterjedő tüntetéshullám Mianmarban. Éppen ezért a hadsereg mindent megpróbál, hogy elijessze a tüntetőket, és erőt mutasson a hatalma megtartása érdekében. Min Aung Hlaing tábornok, katonai főparancsnok elsődleges célja az országosan interneten szerveződő Civil Engedetlenségi Mozgalom tevékenységének elfojtása, a tüntetések visszaszorítása.
A katonai vezetés tankok és katonák utcára vezénylésével, valamint az internethozzáférés ellehetetlenítésével igyekszik fogást találni a tüntetőkön. A katonai vezetés a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek szigorításával is próbál nyomást gyakorolni: akár 20 éves börtönbüntetést is kaphat az, aki a kormány, illetve a katonai vezetés ellen felbujtást követ el, vagy akadályozza a hatóságok munkáját az államrend helyreállításában – a CNBC jelentése szerint.
Új erőre kapott a február 1-én a hatalmat puccsal magához ragadó katonai junta elleni, mára már az egész országra kiterjedő tüntetéshullám Mianmarban Fotó: CNBC/AFP
Az Assistance Association for Political Prisoners monitoring csoport közlése szerint a február elsejei katonai hatalomátvétel óta a junta legalább 400 tüntetőt tartóztatott le, közöttük számos munkást, akik élen járnak a hatalomellenes megmozdulásokban. A NetBlocks helyzetértékelő csoport úgy tudja, hogy az életbe léptetett információs cenzúra következtében a korábban megszokott érték 14 százalékára zuhant az internethez kapcsolódni képes személyek számaránya.
A mianmari tüntetők felveszik a kesztyűt: az internet blokkolása, a katonaság utcai megjelenése ellenére az elmúlt hétvégén nagy tömegek demonstráltak a nagyvárosok utcáin, és ami még szembe tűnőbb, a távoli, eldugott falvak lakosai is lázadnak már a puccsisták ellen. A több százezres nagyságrendű tüntetések tizedik napja zajlanak Mianmar-szerte. Az ország számos pontján az emberek a környéküket megfigyelő csoportokat hoznak létre. Ezek feladata a közösségek monitorozása a civil ellenálláshoz csatlakozók letartóztatásának megelőzése érdekében.
Akár 20 éves börtönbüntetést is kaphat az, aki a kormány, illetve a katonai vezetés ellen felbujtást követ el Fotó: CNBC/AFP
„Senkiben nem bízunk ezekben az időkben, különösen nem azokban, akik egyenruhát viselnek”- mondta el Myo Ko Ko, egy yangoni járőrcsoport tagja az AFP hírügynökség tudósítójának. Yangon központi vasúti pályaudvara közelében a tüntetők farönkökkel zárták el az utat a rendőrségi járművel elől, akik a sztrájkoló vasúti munkásokat szándékoztak újra munkába állítani. A déli Dawei városban kilenc rendőrtiszt elhagyta egységét, és csatlakozott a tüntetőkhöz a helyi média beszámolója szerint.
Aung San Suu Kyi asszony, az ország korábbi demokratikus vezetője, a civil államfő, illetve Suu Kyi pártjának számos tisztségviselője szintén őrizetben van. A korábbi Nobel-békedíjas Suu Kyi teljesen el van zárva a külvilágtól, az amerikai nagykövetség sem tud kapcsolatba lépni vele a puccs kezdete óta. A mianmari hadsereg, a Tatmadaw egy mindössze egy évtizedes múltra visszatekintő, épp hogy szárba szökkenő demokráciát tapos el lánctalpasaival.
Min Aung Hlaing tábornok, katonai főparancsnok elsődleges célja az országosan interneten szerveződő Civil Engedetlenségi Mozgalom tevékenységének elfojtása, a tüntetések visszaszorítása Fotó: CNBC/AFP
A junta egyelőre ellenáll a nemzetközi közösség nyomásának is, mely követeli a demokratikusan megválasztott korábbi vezetés hatalomba való visszahelyezését. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága sürgősségi ülését követően felszólította a rezsimet a fogva tartott vezetők azonnali szabadon bocsátására, illetve hatalomba való visszahelyezésére. A mianmari hadsereg hagyományos szövetségesei, Oroszország és Kína ugyanakkor elzárkózott a dokumentumtól. Álláspontjuk szerint ez beavatkozás Mianmar belügyeibe. A junta ragaszkodik álláspontjához, mi szerint jogszerűen ragadta magához a hatalmat, amelyre a bábáskodásukkal korábban elfogadott alkotmány egyébként feljogosítja őket. Felszólították az országban tartózkodó újságírókat, hogy ne nevezzék puccsnak a hatalomátvételt tudósításaik során.