Magyarországon évente körülbelül 6,5 milliárd forint értékben vásárolunk szaloncukrot, átlagosan egy kilogrammot háztartásonként. A szaloncukrok gyártása három formában zajlik: a hagyományos eljárásban fondantot, azaz a cukor, az ivóvíz és a glükózszirup sűrű főzetét dúsítják és ízesítik aromával, a második féle technológiában csokoládé- vagy bevonó hüvelybe valamilyen krémet töltenek, míg a harmadik módszer a bonbonok gyártása.
A hagyományos, fondant alapú szaloncukrok mellett egyre nagyobb teret hódítanak és egyre népszerűbbek a minőségi csokoládéval és töltelékkel készített magasabb minőségű és prémium kategóriájú termékek. A gyártók 2020-ban belecsempészik a süteményekre és a fagylaltokra jellemző ízeket a szaloncukrokba, így egyre több édes-sós, sós-karamellás termék köszön majd vissza a polcokról, elég csak a zserbós, a mákos bejglis vagy az almás pités édességet említeni.
Sőt, ma már a pálinkás töltelékek, így az Irsai Olivér, a szatmári szilva, a mézes málna sem számít ritkaságnak, de az epres pezsgős és a forralt boros szaloncukornak is nő a népszerűsége. De egyre szélesebb körben terjedhetnek el továbbá a fogyókúrázókat és a diétázókat kiszolgáló cukormentes szaloncukrok, de nem számítanak majd ritkaságnak a vegán és a paleolit termékek sem, melyek a megfelelő választékot biztosítják.
