Mai névnap:

Nyugati összetartás Kína feltartóztatására

10perc.hu/Fiát Gábor
1 hónapja
Kiemelt kép: MTI/EPA/Vu Hong

Egyre többen sorakoznak fel abban a szerveződő szövetségben, amely szeretné visszaszorítani a kínai befolyás további erősödését világszerte. Persze az ázsiai szuperhatalmat sem kell félteni, például Hongkongban lassan eléri a százat a politikai bebörtönzöttek száma.

Joe Biden, az Egyesült Államok új elnöke január 20-i beiktatása óta erőteljes lépéseket tesz a nyugati világ egységbe kovácsolására a globális kínai politikai, gazdasági, katonai befolyásszerzés feltartóztatása érdekében. Míg az Európai Unió bizonyos kérdésekben – jól felfogott gazdasági érdekeinek megfelelően - vonakodik felsorakozni Washington mellé, Amerika fontos szövetségesre lelt északi szomszédja, Kanada személyében.

Az ottawai parlament alsóháza a héten egyhangúlag megszavazta az előterjesztést, melynek alapján népirtásként bélyegzik meg Kína ujgur-politikáját. Emberi jogok csoportok meggyőződése szerint Kína hatalmas kiterjedésű északnyugati tartományában, Hszincsiang-Ujgurban legalább 1 millió, többségében ujgur nemzetiségű muszlimot tartanak bebörtönözve munkatáborokban. Pekinget azzal is vádolják, hogy a fogvatartottakat kényszermunkára kötelezik, a nők egy részét pedig erőszakkal sterilizálják.


Az ottawai parlament alsóháza a héten egyhangúlag megszavazta az előterjesztést, melynek alapján népirtásként bélyegzik meg Kína ujgur-politikáját        Fotó: wikipedia


Az elfogadott indítvány arra is felhívja a nemzetközi közösséget, hogy keressenek más helyszínt a 2022-ben esedékes Téli Olimpiai Játékok megrendezésére a kínai főváros helyett, amennyiben a népírtás folytatódik. A kanadai képviselők felhívták Justin Trudeau miniszterelnököt, hogy genocídiumként feliratozza az elfogadott indítványt – írja az AFP.

Kanada előzetesen konzultált szövetségeseivel a genocídium terminus használatát illetően. A terminust Kanada stratégiai szövetségese, az Egyesült Államok is használta már az ujgurokkal való bánásmód kapcsán Donald Trump elnöksége idején. Trump elnök januárban „az ujgurok elpusztítására való szisztematikus törekvéssel” vádolta Kínát.

Kína szégyenteljes cselekedetnek minősítette az elfogadott indítványt, mely álláspontjuk szerint szándékos, rosszindulatú provokáció Kína 1,4 milliárd állampolgárával szemben. Kanada kísérlete, hogy feltartóztassa Kína további fejlődését a Hszincsianggal kapcsolatos előterjesztés elfogadásával, sikertelen lesz. Az álszent és szégyentelen kanadai törvényalkotók az emberi jogok érvényesítése mögé takarózva politikai manipulációra használják az ügyet – áll az ottawai kínai nagykövetség nyilatkozatában.


Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, írásos bizonyítékok vannak a kezében a kínai jogsértésekről     Fotó: Reuters

  

Kína kezdetben tagadta a hszincsiangi munkatáborok létezését, majd később szakképzési központokként jelölte meg azokat, melyek egyik célja az iszlám radikalizmus térnyerésének feltartóztatása. A táborokban élők oktatásával nyújtanak nekik segítséget, hogy kitörhessenek a szegénységből. A vidéki ujgur népesség számos tagja ugyanis írástudatlan.

Peking állítja, Hszincsiang-Ujgur és Tibet mai helyzete jól példázza Kína emberi jogok érvényesítése érdekében tett erőfeszítéseinek beérését: e téren komoly előrelépést értek el. Wang Yi kínai külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága számára videoüzenetben fejtette ki, hogy Kínában soha nem került sor genocídiumra, kényszermunka alkalmazására, illetőleg vallási elnyomásra Hszincsiangban.

Mindeközben az egykori brit gyarmaton, Hongkongban is forrnak az indulatok. Az anyaországhoz 1997-ben visszatért, ám Peking által további 50 évre garantált, nagyfokú autonómiával felruházott városállam lakói is lázadnak a központi hatalom ellen. A közel 8 millió lakosú, a szárazföldi Kínától területileg is elkülönülő Hongkong polgárainak egy nem elhanyagolható része, több százezer készül – brit útlevelének köszönhetően – áttelepülni az Egyesült Királyságba. Az elmúlt évben mintegy 7 ezer hongkongi polgár már elhagyta a várost a brit szigetek felé véve az irányt.


Az egykori brit gyarmaton, Hongkongban is forrnak az indulatok     Fotó: Reuters


Az ok: Hongkong autonómiájának fokozatos csorbulása, mely a pekingi parlament által 2020 júniusában elfogadott hongkongi nemzetbiztonsági törvényben csúcsosodott ki. Az új törvény nyugati és hongkongi bírálói szerint gyakorlatilag megszüntette a városállam autonómiáját Kínával szemben. A törvény értelmében Peking kínai bírókat küldhet a hongkongi bíróságokra és módot ad a kínai erőszakszervezetek megjelenésére is a városállam területén. Az erőszakszervezetek tagjai felléphetnek azokkal szemben, akik megsértik a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit.

Peking szerint a törvény csak a rendzavarók kis csoportja ellen irányul: a szakadár törekvések, felforgató tevékenység, külföldi beavatkozások, terrorizmus elleni fellépés jegyében volt rá szükség. Csupán a törvényszegő törpe kisebbséget szankcionálja.  A renitensek ugyanakkor életfogytig tartó szabadságvesztésre is ítélhetőek, a törvénnyel szembemenő, valamennyi korábbi hongkongi jogszabályt pedig hatályon kívül helyezték.

Január 6-án a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján a hongkongi rendőrség egy hajnali operatív művelet során több mint 50 demokratát tartóztatott le egy tavaly júliusban tartott előválasztás megszervezésének-, illetve az azon való részvétel vádjával. Az előválasztás célja egy később megtartandó törvényhozó testületi tanácsi választás legerősebb jelöltjeinek kiválasztása volt. Az őrizetbe vett személyeket kihallgatták, egyesek mobiltelefonjait, számítógépeit elkobozták. Később feltételesen szabadlábra helyezték őket.


Mostanáig összesen 99 embert vettek őrizetbe Hongkongban a törvény tavaly júniusi hatályba lépése óta    Fotó: Reuters/Laurel Chor


A rendőrség közlése szerint holnap, azaz hétfőn 47 személyt állítanak bíróság elé az ügy folytatásaként. Hivatalos adatok szerint a nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanújával mostanáig összesen 99 embert vettek őrizetbe Hongkongban a törvény tavaly júniusi hatályba lépése óta. Köztük van az ismert média mogul, prominens Kína-kritikus LJimmy Lai is – a Reuters hírügynökség tudósítása szerint.

A nyugati értékek iránt elkötelezett számos hongkongi polgár inkább a kivándorlást választaná, mintsem hogy megfeleljen Peking elvárásainak. A brit bevándorlási törvény lehetőségét biztosít az egykori gyarmat polgárainak a nagy-britanniai letelepedésre. Ha 5 éven át brit földön élnek, el tudják tartani magukat és megfelelnek a honosítási feltételeknek, brit állampolgárságot kaphatnak.

Kína ugyanakkor nem nézi jó szemmel, hogy akár százezrek is az áttelepülés mellett dönthetnek - írja a hu.euronews.com. Peking ezért nem kívánja elismerni a tengeri brit útleveleket. Véleményük szerint az áttelepülő hongkongiak másodrendű állampolgárok lennének az Egyesült Királyságban, London csak a képzettségüket akarja kihasználni.


Elküldés e-mail-en Elküldés Viber-en
Hirdetés
Hirdetés