A komposzt a legkönnyebben előállítható, legolcsóbb és a legtermészetesebb talajjavító módszer.
A lebomlás biológiai folyamata, amely az önellátás egy részét képezi. Azaz a növényi hulladékból tápláló trágyát hozunk létre, amely segítségével később fogyasztható növényeket termesztünk.
A megérett komposzt hasonló, mint a virágföld Fotó: freepik.com
A komposztálóba tartozik a kerti hulladék, a fű, a növények szárai, a levelek, a zöldség darabok, de a tavi iszapot is bele lehet tenni. Mindent próbáljunk feldarabolva beletenni. Üveget és papírt soha nem szabad rá tenni. Az apróra vágott gallyakat, leveleket, a lenyírt sövényt, a fűnyesedéket, a gyomnövényeket és nyugodtan bele tehetjük. Próbáljunk meg azonos mennyiségű magas- és alacsony nedvességtartalmú hulladékot tenni rá. Magas nedvességtartalmúak a gyümölcsök, zöldségfélék, szárazabb növényi hulladék például a lehullott, elszáradt lomb és a gallyak. A beteg növényi részeket soha ne tegyük a komposztálóba.
A megérett komposzt hasonló, mint a virágföld, amiért több ezer forintot adnak évente a kiskerttulajdonosok. Ha van magas ágyásunk, abba is belekeverhetjük, a zöldségek hozamán meg fog látszódni!
Hogy tetszett a cikk? Mondd el a véleményedet egy kattintással.
TetszettNem tetszettTámogasd a 10perc.hu hírportált!
Célunk fontos témákról írni, hitelesen, objektíven, csak a lényegre fókuszálva. Küldetésünk, hogy független, és elfogulatlan tájékoztatást biztosítsunk.
RÉSZLETEK!