Ki ne emlékezne arra, mi történt 2020. május 25-én Minneapolisban. Miután a korábban többszörösen büntetett George Floyd hamis pénzzel akart fizetni egy bolt, a pénztáros kihívta a rendőröket. Az afroamerikai férfi beszállt az autójába, zavartan viselkedett, majd megpróbált ellenállni a rendőri intézkedésnek. Ekkor Derek Chauvin összesen 8 perc 46 másodpercig rátérdelt Floyd nyakára, és annak ellenére nem szállt le róla, hogy erre többen figyelmeztették, illetve a fekete férfi elveszítette az eszméletét.
A vád szerint Chauvin ezzel a férfi halálát okozta. Később a nyilvánosságra hozott boncolási jegyzőkönyvből kiderült, hogy az áldozat szívbetegségben és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, továbbá a szervezetében rengeteg kábítószer is volt.
Az esküdtszék – amely négy fehér nőből, két fehér férfiból, három fekete férfiból, egy fekete nőből és két, többféle bőrszínű felmenőkkel bíró nőből állt – két nap alatt 10 és fél órás tanácskozás után hozta meg a döntését, miszerint Chauvin mindhárom ellene felhozott vádpontban bűnös. A döntés értelmében bűnös a második szintű emberölésben – amiért maximum 40 évet kaphat –, mások szándékos veszélyeztetésében – ezért 25 esztendő a kiszabható legszigorúbb ítélet –, valamint abban, hogy indokolatlanul veszélyeztetett másokat, utóbbi büntetési tételének csúcsa 12 év.
Peter Cahill, az ügy bírája ismertette. A bíró, megköszönve a tizenkét tagú esküdtszék munkáját, bejelentette: a részletes ítélet 8 héten belül várható. A volt rendőr akár 40 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat, ugyanis a három vádban kimondott bűnösségéért összeadják a kiszabott büntetéseket. A vádnak összesen 38 tanúja volt, míg a védelemnek mindössze 7, és Chauvin az alkotmányban foglalt jogára hivatkozva nem tanúskodott. A most bűnösnek mondott rendőr három kollégája ellen bűnpártolás miatt emeltek vádat, a perük augusztus 23-án kezdődik.
Az esetnek nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban. Minneapolisban és számos más amerikai nagyvárosban hetekig tartó tüntetéseket tartottak a rendőri brutalitás és fajgyűlölet ellen, de más országokban is voltak tüntetések, illetve zavargások, melyek alatt rengeteg boltot és áruházat fosztottak ki.
George Floyd testvére, Philonise Floyd megköszönte az ügyvédek munkáját, míg Keith Ellison, Minnesota állam legfőbb ügyésze a Chauvin-ügyben hozott döntést az igazságosság felé tett első lépésnek nevezte. Barack Obama volt amerikai elnök a Twitter közösségi oldalán kijelentette, az esküdtszék helyesen cselekedett, de a valódi igazságossághoz sokkal többre van szükség. Kamala Harris amerikai alelnök a Fehér Házban elmondott beszédében felszólította az amerikaiakat, hogy tegyenek meg mindent a faji igazságtalanságok ellen, és úgy vélekedett, az esküdtek döntése egy lépéssel közelebb viszi az országot az egyenlő igazságszolgáltatáshoz.
Joe Biden amerikai elnök szerint ez a döntés egy ritka, de óriási lépés az amerikai igazságszolgáltatás felé vezető menetben. Úgy véli, az esküdtek üzenete egyértelmű: senki sem állhat a törvény felett. Reményét fejezte ki, hogy a szülőknek a jövőben nem kell amiatt aggódniuk, hogy a fiaik vagy a lányaik hazajönnek-e egy bevásárlás vagy egy séta után, vagy miután a parkban játszottak. Ugyanakkor hozzátette, ezt az esetet senki sem használhatja fel újabb és újabb erőszakos cselekedetekre. „Vannak agitátorok és szélsőségesek, akiket nem érdekel a társadalmi igazságosság. Ők a gyűlölet és a megosztottság lángját lobbantják fel. Nem hagyhatjuk, hogy sikerrel járjanak" - fogalmazott az elnök.
Az ügyhöz tartozik, hogy 2021 márciusában Minneapolis 27 millió dollár kártérítést adott peren kívüli egyezségben a város ellen polgári pert indító Floyd családnak.
