A tervek szerint másfél hónap múlva, június 1-jén hatályba lépő, a tanárokat érintő státusztörvénnyel akkora baj van, hogy adott esetben ez azt is jelentheti, hogy a tanárbéremelés uniós részének folyósítása emiatt veszélybe kerülhet. Ennek oka, hogy bár az Európai Bizottság világosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mik a feltételei annak, hogy átutalják a pénzt a tanárok bérének emelésére, a magyar kormány státusztörvény-tervezete teljesen szembemegy ezekkel a feltételekkel.
„A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor” – áll az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomagban.
Az EFOP Pluszban a 2021 és 2027 közötti szociális felzárkózás támogatását célzó programok találhatók. Ezeknek a programoknak a legnagyobb részét az Európai Bizottság finanszírozza. A kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát az EU állná – olvasható a Qubit.hu oldalon.
Egy április 12-én tartott, a jelenlévők szerint meglehetősen egyoldalú „egyeztetésen” Kisfaludy László oktatásért felelős államtitkár-helyettes közölte a szakszervezetek képviselőivel, hogy a kormány kitart a státusztörvény mellett.
Eddig pont annyival emelte a kormány a pedagógusok alapbérét, amennyi a táblára van felírva Fotó: Freepik
Az EFOP Plusz program célkitűzései szerint a tanárok átlagbére 2025. január 1-jére elérné a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és ez legalább 2030. december 31-ig így is maradna. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok esetében az éves béremelés 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező mértékű lenne.
Ráadásul az emelést nem az ágazati pótlék növelésével, hanem az alapbérbe történő beépítéssel és a szakmai ágazati pótlék kivezetésével akarják elérni. Tehát a pedagógusok fizetése úgy emelkedjen, hogy közben a terheik nem nőnek.
„Most nézem a költségvetési törvény módosítását, és a tanári bérekről szóló rész bizony nem került bele. Megint átverte a kormány az Európai Bizottságot, mert megígérte, hogy nem fog a tanárok státuszán hátrányosan változtatni” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke.
A pedagógusbérek folyamatos növekedését garantáló jogszabályt a magyar kormánynak 2023. március 31-ig hatályba kellett volna léptetnie. És bár brüsszeli források szerint a jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, az őket is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek.
„Azt viszont látom a költségvetési törvény módosításából, hogy az oktatás működésére szánt kiadásokat 4 milliárd forinttal még csökkentették is” – tette hozzá Totyik Tamás.
