A leendő szakápolási központokról a törvényből annyit tudunk meg, hogy azokban a kórházakétól „eltérők” lesznek a térítési díjak, de hogy mekkorák, azt még nem tudni.
Rövidesen törvényerőre emelkedik az az egészségügyi törvénycsomag, amely egyéb változások mellett kitenné a kórházakból a tartós ápolásra szoruló betegek egy részét, és szakápolási központokba helyezné át őket.
A Telex megtudta, hogy a terv olyan betegeket érint, akiknek stabil az állapota, de önállóan nem tudják ellátni magukat, a gondozásuk viszont már nem igényel állandó orvosi jelenlétet. A rehabilitációs osztályokon a betegeket a hétköznapi életbe való visszatérésre készítik fel, a krónikus osztályokon pedig azzal a reménnyel folytatódik a tartós szakorvosi kezelés, hogy a beteg egy idő után elhagyhatja a kórházat.
A készülő törvény ezeknek a betegeknek az ellátását kiemeli az egészségügyből és áthelyezi a szociális ellátásba. Az elképzelés szerint arról, hogy ki helyezhető át szakápolási központba, a kórház orvosa fog dönteni. A leendő szakápolási központokról a törvényből annyit tudunk meg, hogy azokban a kórházakétól „eltérők” lesznek a térítési díjak, de hogy mekkorák, azt még nem tudni.
A rehabilitációs osztályokon a betegeket a hétköznapi életbe való visszatérésre készítik fel Fotó: Freepik
A térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 százalékát. Az egyik budapesti bentlakásos idősotthonban jelenleg 3680–5465 forint a napi térítési díj, tehát havi szinten 110–160 ezer forintba kerül az ellátás attól függően, hogy hány ágyas szobában helyezik el az illetőt.
A befogadó szociális intézménytől már előre kap egy tájékoztatót arról, hogy hova kerül, milyen szolgáltatásokat kap ott, és milyen térítési díjat kell fizetnie. A beteg vagy a hozzátartozó ez alapján dönthet úgy, hogy nem fogadja el az áthelyezést, viszont ebben az esetben a kórházban sem maradhat: hazabocsátják, és innentől a családtagoknak kell megoldaniuk az ápolását.
A segítő akkor lehet ott a beteg mellett, ha az állapota miatt folyamatos segítségre szorul Fotó: Freepik
Szintén új az eddigi gyakorlathoz képest, hogy az állam – beismerve az általános nővérhiányt – lehetővé fogja tenni a kórházakban egy segítő személynek nevezett családtag vagy a beteg által kijelölt más valaki jelenlétét a látogatási időn túl is.
A segítő akkor lehet ott a beteg mellett, ha az állapota miatt folyamatos segítségre szorul, tartós ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik. A segítő részt vehet a beteg gondozásában, a napi ügyei intézésében, a lelki egészségének ápolásában, de nem végezhet egészségügyi tevékenységet.