A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hatodik diákműholdja, a Hunity, november 28-án indult a világűrbe a SpaceX Falcon rakétájával a kaliforniai Vandenberg űrközpontból. A kisműhold már képes kommunikálni a Földdel, és az űrbeli tesztek jelenleg is zajlanak, az év végéig az eszköz üzemszerű működésének be kell állnia -írja a 24.hu.
Kisméretű, de sokoldalú eszköz a Hunity
A mindössze 868 grammos, 5x5x15 centiméteres Hunity nyitható napelemszárnyakkal felszerelt, és számos tudományos kísérlethez szükséges műszert hordoz. A fedélzeten helyet kaptak a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győzteseinek hat panelje.
A fellövést követő héten sorra tesztelték a modulok működését: a BME pocket cube-elemeket, a Cansat-adókat és a győri egyetem paneljeit, hogy ellenőrizzék a kommunikáció lehetőségét. Azóta bebizonyosodott, hogy minden modul működik, bár a jelek fogadása technikailag kihívást jelent.
A Hunity követése a Földről
A műhold napi négyszer halad át Magyarország felett, kétszer délelőtt, kétszer este, miközben 27 ezer km/órás sebességgel mozog a Föld körül. Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese szerint a jel fogása olyan, mintha egy zseblámpa fénycsóváját próbálnánk észrevenni egy 5x5x15 centis objektumon a világűrben, mintegy 400–500 km távolságban.
A vezérlőközpont a műhold közelítésekor adja ki a parancsokat, ellenőrizve az akkumulátor állapotát, hőviszonyokat, és hogy mely modulokat kell működésbe hozni. A rendelkezésre álló 8–12 perc alatt a vezérlőknek el kell végezniük az összes ellenőrzést és parancsot.
Minden Hunityhez van egy földi példány is, amelyen modellezni lehet az űrbeli problémákat, így a szoftveres hibák javíthatók még a Földről. A hardveres meghibásodások ellen azonban a műhold űrbeli működése során már nem korrigálhatók, ezért a feljuttatás előtt alapos teszteket végeztek az eszközön.
