A Tokiói Egyetem kutatói új áttörést értek el az állati sejtek és növényi színtestek (kloroplasztok) közötti együttműködés terén. Eddig úgy vélték, hogy az állati sejtek nem képesek fotoszintézisre, mivel a színtestek nem maradnak működőképesek bennük. Az új kutatás azonban bebizonyította, hogy algasejtekből kiemelt és hörcsögsejtekbe beültetett színtestecskék legalább két napig működtek és fotoszintetizáltak. "Tudomásunk szerint ez az első eset, hogy állati sejtekbe beültetett kloroplasztok fotoszintézishez kötött elektronátadását sikerült igazolni" – mondta Szacsihiró Macsunaga professzor, a kutatás résztvevője.
A kutatás eredményei különösen fontosak lehetnek az orvosi kísérletekben, ahol sérült szövetek, például bőr helyett igyekeznek sejttenyésztéssel épet, vagy mesterséges szervet létrehozni. A színtestek képesek oxigént előállítani, amely segíthetne a sejtek oxigénellátásában, és így nagyobb szövetek, szervtöredékek növesztését tenné lehetővé. A kutatók azt tapasztalták, hogy a hörcsögsejtek, amelyekbe színtesteket ültettek, gyorsabban növekedtek, mivel a színtestek szénforrást is biztosítottak számukra.
Bár a kutatók már igazolták, hogy a színtestek működnek az állati sejteken belül, a következő lépés az lesz, hogy olyan géneket ültessenek be a hörcsögsejtekbe, amelyek lehetővé teszik számukra a színtestek ellátását a szükséges fehérjékkel. A kutatók remélik, hogy a szintetikus állati-növényi keverék sejtek hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a szénsemlegesség eléréséhez is - közölte az Agroinform.