A klónozás, mint tudományos fogalom, gyakran félreértett. Dolly, a híres klónozott birka és a világ első klónozott macskája, Copycat is rávilágítanak arra, hogy a genetikai egyezés nem jelent tökéletes azonosságot. Dinnyés András, egyetemi professzor és kutató, hangsúlyozza, hogy a klónozott egyedek nem azonosak a donorral, mert bár a génállományuk hasonló, a környezeti hatások és az egyéni élmények különbséget okoznak.
A klónozás eredetileg a növények szaporítására használt kifejezés volt, és csak később alkalmazták az állatvilágban, például a sejtmag-átültetéses klónozás révén, amelynek célja a felnőtt egyed genetikai anyagának újraprogramozása. "A genetikai újraprogramozás sokkal pontosabb kifejezés" – fogalmaz Dinnyés András.
A klónozás nemcsak az állatvilágban, hanem az emberi reprodukcióban is felmerül, de "az emberi reprodukciós klónozás szigorúan tilos" – mondja a kutató, mivel az egészségügyi kockázatok miatt nem lenne etikus. Azonban a genetikai módosítással kapcsolatos kutatások, mint például xenotranszplantáció, már most is a gyógyítás új lehetőségeit kínálják. "A sertéshasnyálmirigy-szigetek átültetésével gyógyítható lehet az 1-es típusú diabétesz" – magyarázza Dinnyés András.
Bár a klónozás egyre inkább elterjedt, a tudományos világban továbbra is számos kérdést vet fel, és a jövőben még sok új megoldás és szabályozás vár ránk. A részletesebb információk a kultura.hu weboldalon és a Magyar Kultúra magazin 2024/11. számában olvashatók.