A neandervölgyi emberek kihalásának titka régóta foglalkoztatja a tudósokat, hiszen ez a mára már eltűnt embercsoport 300.000–30.000 évvel ezelőtt élt Nyugat-Eurázsiában, és sok elmélet merült fel a végzetük okairól. Az új kutatások, köztük a legfrissebb franciaországi felfedezések, azt sugallják, hogy az antiszociális életmód és a belterjesség hozzájárulhatott a neandervölgyiek eltűnéséhez, míg a korai modern emberek szociális kapcsolatai és genetikai sokfélesége segítették a túlélésüket - közölte a SciTechDaily alapján a Greendex.
A mára már kihalt embercsoport 300.000–30.000 évvel ezelőtt élt Nyugat-Eurázsiában, és máig nem teljesen tisztázott, hogy miért halhattak ki. Egyes elméletek szerint az akkori klímaváltozás és a modern emberekkel való versengés miatt tűnhettek el örökre, míg más elképzelések szerint elszigetelt életmódjuk okozta a vesztüket. A Koppenhágai Egyetem Globe Intézetének új tanulmánya azt a fő hipotézist támasztja alá, hogy a neandervölgyiek talán antiszociális életmódjuk miatt halhattak ki.
A tudósok egy egykor élt neandervölgyi férfi maradványait fedezték fel egy dél-franciaországi barlangban. A leletek felhasználásával megvizsgálták a neandervölgyi férfi genomjait, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szóban forgó embercsoport tagjai csak egymással keveredtek, mondhatni belterjesek voltak, ennek köszönhetően nem jellemezte őket kellően nagy genetikai sokféleség, ami a túlélésben segítette volna őket. Sok generáción keresztül kis csoportokban éltek.
Más szóval, a neandervölgyiekkel ellentétben a korai modern emberek nagyobb valószínűséggel léptek kapcsolatba más hordákkal, csoportokkal, ami előnyt jelentett a túlélés szempontjából. A kutatók viszonylag kevés neandervölgyi DNS-t találtak annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű maradvány került elő Eurázsia területén. A legrégibb neandervölgyi DNS-ek körülbelül 120 ezer évesek, és a Denisova-barlangból (Altaj-hegység), valamint a belga Scladina-barlangból és a németországi Hohlenstein-Stadelből származnak. Az újonnan talált neandervölgyi genom valójában csak az ötödik ilyen Nyugat-Európában, és kevesebb mint 50 ezer éves. A fogból kivont genomot a kutatók összehasonlították egy másik franciaországi neandervölgyi genomjával, és megállapították, hogy ezek különböznek egymástól. Ez az eredmény alátámasztja azt a már korábban ismert és igazolt elképzelést, hogy a neandervölgyiek kihalásában nagy szerepet játszott az elszigetelődés. Például az Altaj-hegységben élő neandervölgyiek – amely természeténél fogva elzártabb terület – hasonlóan szerveződtek.
A kutatás során felmerült, hogy az antiszociális életmód nem kedvezett a jövőjüknek. A tudósokat már régóta izgatja a kérdés, hogy a modern emberek miért maradhattak fenn, miközben a neandervölgyiek körülbelül 30.000–40.000 évvel ezelőtt eltűntek. Visszatérve a neandervölgyi és a modern emberekre, utóbbiak azért voltak előnyös helyzetben, ha más embercsoportokkal is kapcsolatba léptek, mert a kommunikációjuknak köszönhetően tudást és információt cserélhettek, ami segített a túlélésben. Az ember ismerte a társait, tudta, hogy veszélyhelyzetben kiben bízhat, és kiben nem. A modern ember a kommunikáció révén juthatott előbbre, míg a neandervölgyiek elszigetelten, kisebb csoportokban éltek, nem tudták megszerezni a kellő információt és tudást, ami az eltűnésük egyik oka lehetett.
Ez a kutatás újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az antiszociális életmód és a belterjesség jelentős szerepet játszott a neandervölgyi emberek kihalásában, míg a modern emberek szociális kapcsolatai és genetikai sokfélesége előnyhöz juttatták őket a túlélésben. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a teljesebb kép megértéséhez további genomokra és kutatásokra lesz szükség.