Az Egyesült Államok újabb 800 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajnába - írta az RTL a Guardian alapján. A csomag, ha minden igaz, ENSZ-egyeményben tiltott kazettás lőszereket is tartalmaz.
A külügyminisztérium sajtóközleménye szerint a szállítmány több fajta precíziós lőszert, rakétákat, légvédelmi és harckocsi-elhárító eszközöket, valamint harci járműveket foglal magába, és olyan DPICM-ek kategóriájába tartozó „rendkívül hatékony tüzérségi eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok ezt megelőzően nem küldött Ukrajna számára”.
A DPICM (dual-purpose improved conventional munition) úgynevezett kazettás lőszer, amely bevetésekor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva a pusztító hatást. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségeseivel és partnereivel.
Jake Sullivan azzal érvelt, hogy miközben Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, addig az ukrán erők, az ország területének védelmében használják majd, és minimalizálják a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.
2021-ben világszerte legalább 149 civil halt meg vagy sebesült meg a kazettás lőszer következtében Fotó: The Guardian/Reuters
Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás lőszerek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions; CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között nem szerepel az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.
Mindenesetre a döntés alaposan megosztja a nyugati világot. Pénteken Németország megerősítette, hogy ellenzi a kazettás lőszerek Ukrajnába küldését. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a katonai szövetség nem foglal állást a kazettás lövedékekkel kapcsolatban, ezt egyénileg kell megtennie a szövetségeseknek.
Az emberi jogi szervezetek azonban élesen bírálták az elnök döntését, és megjegyezték, hogy a Cluster Munition Monitor szerint 2021-ben világszerte legalább 149 civil halt meg vagy sebesült meg a kazettás lőszer következtében. Paul Hannon, a taposóaknák betiltásáért és a kazettás lövedékek koalíciójának kormányzótanácsának alelnöke szerint a Biden-adminisztráció döntése hozzájárul az ukrán civilek szörnyű szenvedéseihez az elkövetkező években.
Ilhan Omar demokrata kongresszusi képviselő – aki a nemzeti védelmi engedélyezési törvény kazettás lőszerek értékesítését tiltó módosításának társvezetője – azt mondta: „Ha az Egyesült Államok vezető szerepet kíván játszani a nemzetközi emberi jogok terén, akkor nem szabad részt venni az emberi jogok megsértésében. A kazettás lőszerrel való kereskedés helyett mindent meg kell tennünk a használatuk megszüntetése érdekében.”
Innentől kezdve nem lehet Washington erkölcsi fölényéről beszélni ebben a háborúban. Oroszország joggal vádolja majd az Egyesült Államokat képmutatással. Megosztja az amerikaiakat és nyugati szövetségeseit – ez az, amire ebben a helyzetben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a legnagyobb szüksége van.