Mihail Galuzin az orosz állami hírügynökségnek adott interjújában sorolta fel az orosz vezetés Kijevvel szemben támasztott követelményeit, mi mindent kérnek azért, hogy befejezzék Ukrajna támadását. Az orosz külügyminiszter-helyettes a TASSZ-nak nyilatkozva sorolta fel ezeket a feltételeket.
- Ukrajnának fel kellene adnia területeinek egy részét;
- el kellene ismernie az oroszt Ukrajna hivatalos nyelveként;
- valamint a NATO-hoz és az unióhoz való csatlakozási terveiről is le kellene mondania.
Galuzin azt is hozzátette, hogy a „konfliktus megoldása" érdekében Ukrajnának mindenekelőtt fel kellene hagynia az ellenségeskedéssel, a nyugati országoknak pedig azonnal fel kellene hagyniuk az ukránoknak biztosított fegyverszállítmányokkal. A miniszterhelyettes kifejtette, hogy a területi önrendelkezés mellett az orosz ajkú polgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme szintén fontos eleme a béke elérésének – írta a napi.hu.
„Az orosz nyelv állami státuszát törvényi szinten kell rögzíteni. Biztosítani kell az alapvető emberi jogok betartását Ukrajnában, beleértve a vallásszabadsághoz való jogot” – fogalmazott Mihail Galuzin.
Már eddig is sokan tüntettek a békéért világszerte Fotó: BBC
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren közölte, a háborút követő rendezés keretében 100-120 kilométer széles demilitarizált övezetre lesz szükség Oroszország területén belül Ukrajna határa mentén Belgorod, Brjanszk, Kurszk és Rosztov orosz köztársaságok területén. Mint írta, erre az övezetre azért lesz szükség, hogy megóvják az ukrán régiókat a tüzérségi csapásoktól.
„A háborút követő rendezés kulcselemének kell lennie, hogy a jövőben elejét vehessük az ismételt agressziónak” – fogalmazott Podoljak. Az ukrán elnöki tanácsadó ezen felül azt fejtegette, hogy az általa felvázolt demilitarizált övezetet kezdetben egy nemzetközi kontingenssel ellenőrizhetnék.
A német kormányfő az ukrán elnökkel tartott közös május közepi berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, ugyanakkor joggal és teljes támogatásunkkal követeli, hogy a béke ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum legyen. "Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból" – tette hozzá Olaf Scholz.
