Egy biztos, Karl May – akinek Winnetou és Old Shatterhand alakját köszönhetjük – műveit több mint 30 nyelvre lefordították, 200 milliónál több példány fogyott belőlük, a fele német nyelven, ezzel ő a legolvasottabb német író.
Pedig regényeit nem egyszer találta meg a politika, elsősorban a rasszizmus vádjával, ugyanis kritikusai szerint sztereotípiák alapján ítélte meg az amerikai őslakosokat, és tett néhány kellemetlen megjegyzést az örményekről, a kínaiakról, az írekről és a meszticekről.
Érdekesség, hogy annak ellenére vált egy bizonyos Adolf Hitler egyik kedvencévé, hogy a zsidókról mindig kifejezetten pozitívan nyilatkozott. A Führert ez abszolút nem zavarta, egy teljes May-sorozat állt a könyvespolcán.
Regényeinek főszereplői idealizáltak, bátrak, nagylelkűek és makulátlan jelleműek, s ez máig tartó sikerének titka, az olvasó szívesen azonosul ezekkel a szinte tökéletes karakterekkel. Holott maga Karl May sosem járt az apacsok földjén – mindössze 1908-ban járt Észak-Amerikában és mindössze Buffalóig merészkedett el –, útirajzokra, földrajzi könyvekre és persze határtalan képzelőerejére támaszkodva írt.
Karl May számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került. Amikor már sokadik büntetéséből 1875-ben kiszabadult, rámosolygott a szerencse, ugyanis egy kiadó hitt benne. Sorra jelentek meg könyvei, írásai, és már ekkor ő játszotta minden történetben a főhőst, aminek köszönhetően igencsak népszerű íróvá vált.
Ugyanakkor már ő maga is elhitte, hogy az általa megalkotott Winnetou és Old Shatterhand valós személy, sőt, utóbbi nem más, mint saját maga. Innentől kezdve nem volt megállás. Fegyvereket csináltatott magának, minden általa megírt kalandot úgy állított be, hogy azt át is élte, és 1897 júliusában egy író-olvasó találkozón bejelentette, hogy 1200 nyelvet és dialektust tud, és Winnetou utódjaként 35 000 apacsból álló hadsereget vezényelt.
Sokan biztosak például abban, hogy Old Shatterhand alakját valójában a magyar Xantus Jánosról mintázta, akinek beszámolóit szinte fejből tudta. Természetesen más földrészekre is eljuttatta főhőseit, és noha a Winnetou-könyvek hőseinek népszerűségét nem tudták megközelíteni, de az arab világban játszódó regényei – a narrátor-főszereplő Kara Ben Nemsi alakja szinte megegyezett Old Shatterhanddal – szintén sikereket arattak.
1912 és 1968 között a német filmipar 23, Karl May-regényen alapuló filmet mutatott be, melyekben az amerikai Lex Barker szerepelt legtöbbször Old Shatterhandként, Kara ben Nemsiként, vagy doktor Sternauként, míg tíz filmben a francia Pierre Brice alakította Winnetout, aki Gojko Mitic mellett a legismertebb apacs törzsfőnöke a filmiparnak. Sőt, annak idején Terence Hill is a Karl May-filmekkel kezdte karrierjét.
A teljes cikket elolvashatja mindenki a moszkvater.com portálon.
