Mind a mai napig a legtöbbet játszott balettdarabok egyike, holott ma már elmondhatjuk róla, igazi nemzetközi sikertörténet. Ugyanis egy német mesén alapuló, orosz zenére készült szovjet koreográfiát láthat az, aki a világon bárhol megnézi Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettjét, A diótörőt.
Csajkovszkij balettjének ugyanis E. T. A. Hoffmann Diótörő és az egérkirály című meséje szolgált alapul. A történet – ami egy sokkal sötétebb sztori, mint ahogy azt a balettszínpadokról ismerjük – szerint karácsony éjszakáján a jó Diótörő és a gonosz Egérkirály háborúba keveredik egymással, és a mese főhőse, Marika váratlanul a csata kellős közepébe pottyan.
Diótörő – akinek valódi kilétét a mese végéig homály fedi – bátorságának és jó szívének köszönhetően legyőzi a gonosz Egérkirályt, s ezzel önmagáról is elhárítja a rontást. Marikát csodálatos utazásra viszi a játékok országába, ahol a bűvös képzelet uralkodik.
Csajkovszkij a felkérést követően nem titkolta különösebben, hogy nem lelkesedik azért, hogy zenét írjon a Diótörőhöz, mert úgy érezte, a pazar díszletek és jelmezek, amelyeket a főigazgató elképzelt, veszélyeztetik a zene érzelmi tartalmának átélését. Végül maga a történt volt az, ami miatt mégis elkezdett dolgozni rajta, és 1892 elejére el is készült a zenével, amelyet a cseleszta alkalmazásával még különlegesebbé tett.
A mesebalett zeneszerzője, Csajkovszkij vélhetően sosem gondolta volna, hogy műve ilyen helyet vív ki magának a zene-, és tánctörténelemben. A Maga a történet immár Stahlbaum tanácsos házában játszódik karácsony estéjén. A diótörő babát az egyik vendég, Drosselmeyer hozta el, melyet Stahlbaum kislányának, Marikának ajándékozott.
Amikor mindenki aludni tér, Marika álmában megelevenednek a játékok, és a diótörőből egy herceg válik, aki csodálatos utazásra viszi el a lányt. Ám mielőtt útnak indulnak, a diótörő legyőzi az Egérkirályt és hadseregét. Amikor a darab végén Marika felébred, az álom hatására boldogan öleli magához a bábut. A mű ekkor már nyugati stílusú nagypolgári környezetben játszódik, német nevekkel.
A teljes cikket a moszkvater.com oldalon olvashatja el.
