Kedden a 2023. október 7-i Hamász-támadás óta először választanak parlamentet Izraelben. A felmérések szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud pártja és az egykori vezérkari főnök, Gadi Eizenkot centrista Jasar pártja között szoros a verseny, és egyik tábor sem tűnik képesnek egyedül elérni a kormányalakításhoz szükséges többséget a 120 fős Knesszetben.
Az Index beszámolója szerint a Brookings Intézet a gázai és iráni konfliktus, valamint az igazságügyi reform elleni tüntetések után akár sorsdöntőnek tartja a választást. A leköszönő kormány az ország történetének legjobboldalibb kabinetje volt, szélsőjobboldali és ultraortodox szövetségesekre támaszkodott, és mindmáig elutasítja, hogy vizsgálóbizottság tárja fel az október 7-i kudarc okait.
A vezérkari főnök és a túlélő
Eizenkot 2015 és 2019 között vezette a hadsereget, fia és két unokaöccse elesett a gázai harcokban. Pártja néhány hónap alatt az ellenzék vezető erejévé vált. Netanjahu „Nincs megadás” jelszóval a biztonságra építette kampányát. Az izraeli 12-es csatorna felmérése szerint a Jasar 23, a Likud 22 mandátumot szerezhet, a kormányközeli 14-es csatorna viszont 29 mandátumot és szövetségeseivel együtt többséget mér a Likudnak. A felmérések átlaga szerint Eizenkot tábora nagyjából 52, Netanjahué 51 mandátumra számíthat. Az ellenzéki pártok ugyan megállapodtak egymással, közös miniszterelnök-jelöltet azonban nem neveztek meg.
Mérleg nyelve lehet az arab pártok
Mivel egyik tábor sem érheti el a 61 mandátumot, az Al Jazeera szerint a Ra'am és a Közös Lista válhat a mérleg nyelvévé. Netanjahu tábora kezdeményezte kizárásukat, a Legfelsőbb Bíróság azonban ezt október 2-án megsemmisítette. A Közös Lista vezetője, Juszef Dzsabarin jelezte, hogy bármely Netanjahu-ellenes kormányt kívülről támogatnának, Eizenkot és a legtöbb zsidó ellenzéki vezető azonban kizárta az együttműködést velük. A 3,25 százalékos küszöböt a 38 lista többsége valószínűleg nem éri el, a várhatóan magasabb arab részvétel pedig a kisebb kormánypárti szövetségeseket, például Becalel Szmotrics pártját veszélyeztetheti.
A CNN által idézett felmérés szerint a választók egyötöde a gazdaságot és a drágaságot tartja a legfontosabb kérdésnek. Érzékeny téma az ultraortodoxok katonai felmentése is, miközben a hadsereg több mint 12 ezer fős hiánnyal küzd; az ellenzék általános hadkötelezettséget és vizsgálóbizottságot ígér. A palesztin kérdésben a két tábor közelebb áll egymáshoz: Eizenkot is elutasítja a palesztin államot.
Hetekig tartó alku jöhet
Donald Trump támogatásáról biztosította Netanjahut, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa is sújt. Az elemzők szerint egy ellenzéki kormány sem hozna gyökeres fordulatot. A legvalószínűbb forgatókönyv a hetekig tartó koalíciós alkudozás; ha senki nem szerez többséget, újabb választás jöhet, addig Netanjahu ügyvivőként maradna hivatalban.
