Az Európai Unió 2028-ban egyszerre veheti fel Izlandot és Montenegrót, amennyiben az izlandiak augusztus végén megszavazzák az uniós csatlakozási tárgyalások újraindítását. Nyolc uniós diplomata és tisztviselő szerint Brüsszelben már reális lehetőségként számolnak egy közös csatlakozási csomaggal, amelyben a tagállamok együtt ratifikálhatnák Reykjavík és Podgorica felvételét – írja a Politico.
Izland különleges helyzetben van a tagjelöltek között, hiszen az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet tagjaként már most is alkalmazza az uniós szabályok jelentős részét. Marta Kos bővítési biztos szerint a tárgyalások akár egy-két év alatt lezárhatók lennének, ha az augusztus 29-i népszavazáson az újrakezdés mellett döntenek. Ezzel Izland gyorsan utolérhetné Montenegrót, amely a 33 tárgyalási fejezet több mint felét már lezárta, és határozottan a 2028-as csatlakozásra törekszik.
Miért jó üzlet ez Brüsszelnek
A két ország csatlakozásának összekapcsolása pénzügyi és politikai szempontból is előnyös lehet az EU-nak. Egy bizottsági tisztviselő szerint a gazdag Izland várhatóan nettó befizetőként lépne be, ami költségvetési szempontból ellensúlyozná a jóval szegényebb Montenegró felvételét. Ez politikailag is megkönnyítené a bővítést, mivel Izland csatlakoztatása elfogadtatóbbá tehetné Montenegrót az olyan, bővítéssel szemben óvatosabb tagállamok körében, mint Franciaország. Hasonló konstrukcióra korábban is volt példa: Spanyolország és Portugália 1986-ban, Románia és Bulgária pedig 2007-ben csatlakozott párban.
Az izlandi szavazókon múlik a terv
A terv sorsa elsősorban az izlandi választókon múlik, mert friss felmérések szerint szinte teljesen megosztott az ország a csatlakozási tárgyalások újranyitásáról, amelyeket Reykjavík 2013-ban fagyasztott be, részben a halászati jogokról kialakult vita miatt. Sikeres augusztusi népszavazás esetén is újabb referendumot kellene tartani a tényleges EU-tagságról, miután a tárgyalások lezárultak. Kos szerint Brüsszel kész „kreatív” megoldásokat találni Izland különleges halászati és mezőgazdasági adottságaira, hogy ezúttal elkerülhető legyen a tárgyalások korábbi kudarca.
A 2028 körüli bővítési kör akár kettőnél több országot is magában foglalhat: Albánia a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat egyik leggyorsabban haladó jelöltjeként még esélyes lehet arra, hogy megfelelő reformtempó mellett bekerüljön a Montenegrót és Izlandot is tartalmazó csomagba, bár esetében inkább egy 2029–2030-as bővítés tűnik reálisabbnak. A magyar kormány eddigi kommunikációja alapján nem csupán elfogadná, hanem támogatja is ezeket a lépéseket.
Ukrajna és Moldova helyzete ehhez képest lényegesen eltérő: csak idén kezdhették meg a csatlakozási fejezetek megnyitását, az orosz megszállás pedig diplomáciailag és gazdaságilag is aggályossá teszi a kérdést. A politikában és a médiában előszeretettel emlegetett „gyorsított” csatlakozás helyett a jelen állás szerint sokkal valósabb forgatókönyv egy 2035 körüli tagfelvétel.
