Az Egyesült Államok környezetpolitikája újabb markáns fordulatot vesz: a Trump-adminisztráció visszavonja azt a tudományos megállapítást, amely szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása veszélyezteti az emberi egészséget. A döntésről a Reuters számolt be.
Donald Trump korábban többször is kétségbe vonta a klímaváltozás tudományos alapjait, és nyilvánosan „átverésnek” nevezte a jelenséget. Első elnöki ciklusa alatt kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból, majd második ciklusában ezt ismét megtette. Az elmúlt időszakban többször beszélt a „gyönyörű, tiszta szén” pozitív hatásairól is, hangsúlyozva, hogy szerinte az olcsóbb megoldást jelent a megújuló energiákkal szemben, különösen a szélturbinák üzemeltetéséhez képest. Ezek a lépések együttesen jelentősen visszafogták a megújuló energiaforrások politikai támogatását és terjedését az Egyesült Államokban.
Mi az a „veszélyeztetettségi megállapítás”, és miért fontos?
Az úgynevezett Endangerment Finding (magyarul: veszélyeztetettségi megállapítás) 2009-ben született meg az Egyesült Államokban. Az EPA, vagyis az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) erre alapozva lépett fel eddig a szén-dioxid, a metán és további négy hőcsapdázó légszennyező anyag kibocsátásának csökkentése érdekében.
Ez a jogi és tudományos alap tette lehetővé a szövetségi szintű klímaszabályozás jelentős részét, beleértve a közlekedésre, iparra és energiaiparra vonatkozó előírásokat is. A megállapítás visszavonása ezért nem pusztán szimbolikus lépés: konkrét szabályozási rendszerek alapját szünteti meg.
Milyen következmények jöhetnek?
A Reuters beszámolója szerint a döntés egyik közvetlen hatása az lehet, hogy megszűnnek az autókra vonatkozó szövetségi üvegházhatásúgáz-kibocsátási előírások mérési, jelentési, tanúsítási és megfelelési kötelezettségei. Ez alapvetően alakíthatja át az amerikai autóipar környezetvédelmi szabályozását és a kibocsátáscsökkentési célokat.
A Wall Street Journalnek nyilatkozó, az ügyben illetékes tisztviselők a hét elején ugyanakkor azt közölték, hogy a döntés nem feltétlenül terjedne ki a helyhez kötött kibocsátókra, például az erőművekre. Ez azt jelenti, hogy a változtatás első körben elsősorban a közlekedési szektort érintheti, miközben az energetikai infrastruktúra szabályozása egyelőre bizonytalan marad.
A lépés jól illeszkedik a Trump-adminisztráció eddigi klímapolitikai irányvonalába: a fosszilis energiahordozók előtérbe helyezéséhez, a nemzetközi klímaegyezményekből való kivonuláshoz és a szövetségi szintű környezetvédelmi szabályozás leépítéséhez. A döntés hosszabb távú hatásai azonban nemcsak az amerikai környezetpolitikára, hanem a globális klímavédelmi együttműködésre is kihatással lehetnek.
