Vészjósló üzenettel indult a péntek hajnal: az Egyesült Államok iráni virtuális nagykövetsége drámai hangvételű biztonsági figyelmeztetést adott ki. Felszólították az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Iránt, és egyértelművé tették: a távozásban senki ne számítson az amerikai kormány segítségére - írja a CNBC.
A figyelmeztetés időzítése nem véletlen, és rendkívül baljós előjelnek tekinthető: éppen aznapra időzítették, amikor Ománban sorsdöntő tárgyalások kezdődnének a két ország között. A tét óriási, a Perzsa-öbölben már felsorakozott az amerikai hadigépezet.
Kushner és a „hatalmas armada”
Ez lesz az első hivatalos találkozó Washington és Teherán között a tavaly júniusi eszkaláció óta (amikor egy 12 napos izraeli háború után az USA csapást mért iráni atomlétesítményekre). A delegációk összetétele jelzi a tárgyalások súlyát:
-
Amerikai részről: Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump elnök veje vezeti a küldöttséget.
-
Iráni részről: Abbász Aragcsi külügyminiszter tárgyal.
A háttérben azonban nem a diplomácia, hanem az erő dominál: Trump „hatalmas armadát” küldött a térségbe, élén az Abraham Lincoln repülőgép-hordozóval.
Ultimátum: Atom vagy háború
Az álláspontok között szakadék tátong. Az USA követelései kemények, Trump pedig katonai csapással fenyegetett, ha ezek nem teljesülnek:
1. Uránkészletek megsemmisítése: Iránnak le kell mondania dúsított készleteiről.
2. Rakétastop: Korlátozniuk kell a ballisztikus rakétaprogramot.
3. Milíciák elengedése: Fel kell hagyniuk a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásával.
Irán ezeket a követeléseket szuverenitása megsértésének tartja, és válaszul amerikai, valamint izraeli célpontok támadását helyezte kilátásba.
75 százalék esély a háborúra
Bob McNally, a Rapidan Energy Group vezetője szerint a megállapodás esélye minimális, a felek között teljes a bizalmatlanság. Az elemző sokkoló becslést közölt:
75 százalékra teszi annak a valószínűségét, hogy napokon vagy heteken belül katonai összecsapásra kerül sor.
A lehetséges forgatókönyvek között szerepel egy Venezuela-típusú blokád, korlátozott légicsapások, de akár egy totális, nagyszabású háború is.
A helyzetet bonyolítja, hogy a találkozót eredetileg Isztambulban, regionális hatalmak (Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom) bevonásával tartották volna, ám Teherán az utolsó pillanatban kérte a helyszín módosítását Ománra, és kizárta a többi közvetítőt.
